Augusztusban sem változtak a politikai erőviszonyok a közvélemény-kutatások adatai alapján, így a Fidesz–KDNP már 2006. júniusa óta a legnépszerűbb párt Magyarországon. Az Ipsos mérése szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 37 százalékkal vezet, az MSZP 31 százalékon, a Jobbik 19 százalékon áll, az LMP-nek 5, a Demokratikus Koalíciónak (DK) 4 százalékos a tábora. A Nézőpont Intézet adatai alapján a kormánypártok az összes megkérdezett körében 30, míg az MSZP 13 százalékon állt augusztusban.
A Századvég kutatásából az derült ki, hogy a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 24 százalék, az MSZP-é 14 százalék, míg a biztos szavazó pártválasztók között a nagyobbik kormánypárt jelenleg 40 százalékon, a szocialisták pedig 26 százalékon állnak. A teljes népesség körében a Jobbik támogatottsága 10 százalék, az LMP-é 6 százalék, a DK pedig 1 százalékon állt.
Kétharmadot szerzett volna a Fidesz
Jól látszik, hogy a kormánypártok még mindig viszonylag tetemes előnnyel vezetnek a többi párt előtt. Ahhoz, hogy ezeket az adatokat a maguk helyén kezeljük, érdemes megnézni, hogy a korábbi ciklusok azonos időszakában milyen erőviszonyok voltak.
1992 nyarán az ellenzéki Fidesz a biztos szavazók körében 44,3 százalékon állt a Szonda-Ipsos adatai szerint, míg legnagyobb riválisa, az MDF 11,9, az MSZP pedig 11,1 százalékon. Ha akkor került volna sor a választásokra, akkor a fiatal demokraták akár a mandátumok kétharmadát is megszerezhették volna az új Országgyűlésben. 1996 augusztusában a biztos szavazók körében bár a kormánypárti MSZP vezetett, de a kormánypárt–ellenzék viszonylatban az utóbbi 42, míg az előbbi 28 százaléknyi voksolót tudhatott maga mögött.
Mindig az ellenzék vezetett
12 évvel ezelőtt augusztusban a Szonda-Ipsos adatai szerint a biztos pártválasztók körében a kormánypárti Fidesz 32, az FKgP 5, az MDF 4 százalékon állt. Ezzel szemben az MSZP 47, az SZDSZ pedig 5 százalékot tudhatott maga mögött. Ha ekkor tartották volna a választásokat, akkor sima ellenzéki győzelem született volna. 2004 augusztusában mondott le Medgyessy Péter a miniszterelnöki posztról. A biztos szavazók között ekkor az MSZP és az SZDSZ együttes támogatottsága 40 százalék volt, míg a Fidesz 52 százalékot tudhatott maga mögött.
Négy évvel ezelőtt a Fidesz–KDNP 60, míg az MSZP 31 százalékos népszerűségnek örvendett a biztos szavazók között a Szonda-Ipsos adatai szerint. Rajtuk kívül más alakulat nem került volna be a parlamentbe. Az ellenzék már akkor is megszerezte volna a mandátumok kétharmadát az új Országgyűlésben, mint az 2010 tavaszán történt.
Az elmúlt évtizedek adatai alapján a kormánypártok még egyszer sem voltak olyan kedvező helyzetben, mint most. Bár az ellenzéki erők együttes támogatottsága most is magasabb, mint a Fideszé, de a köztük lévő együttműködés egyelőre nem körvonalazódik. Az MSZP biztos benne, hogy egyedül is le tudja győzni a kormánypártokat, az LMP nem kíván szövetséget kötni senkivel, és hasonló helyzetben van a Jobbik is, míg a DK szívesen közösködne másokkal, de ezt a többi erő egyelőre nem akarja.
Brüsszel egy központból irányított és egységes fellépést vár el mindenkitől