Deák András az MTI-nek hétfőn azt mondta, Karabahért már 1917-ben háborúztak az örmények és az azeriek. A konfliktusban a szovjetek „raktak rendet”, a jobbára örmény lakosságú terület Azerbajdzsán fennhatósága alatt autonómiát kapott – emlékeztetett. Kiemelte, ez a megoldás csak azért nem vezetett újabb háborúhoz, mert mindkét ország a Szovjetunió része lett. A Szovjetunió felbomlása után a két ország között ismét kitört a háború – tette hozzá.
Nem felhőtlen a viszony
Örményországnak a törökökkel sem jó a viszonya, ennek oka az 1915-ös örmény népirtás, amelyet Törökország a mai napig tagad. Ez a megoldatlan kérdés azonban független attól, hogy az örményeknek milyen a kapcsolatuk Azerbajdzsánnal, amely egy türk nyelvű és népességű ország – vélekedett a szakértő. Hozzáfűzte: ugyanakkor a török–azeri viszony sem felhőtlen.
Kifejtette, a karabahi konfliktusban Törökország Azerbajdzsán oldalán áll, míg az örményekén Oroszország, azonban mindkét támogató leginkább arra törekszik, hogy ha már megoldani nem tudják a kérdést, legalább ne robbanjon ki újabb háború emiatt. Mint mondta, az örmény és az azeri belpolitikai életet is uralja a karabahi kérdés, az azeri ellenzék például azt követeli Ilham Aliyev államfőtől, hogy indítson katonai offenzívát a terület visszaszerzéséért.
Örményország és Azerbajdzsán 1988 és 1994 között véres háborút vívott egymással a többségében örmények lakta Karabah feletti fennhatóságért. A fegyveres konfliktus 30 ezer halálos áldozatot követelt. Az Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében fekvő terület 1991. szeptember 2-án egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, ezt azonban a nemzetközi közösség nem ismeri el.
A közös vallás sem változtatna
Deák András hangsúlyozta: alapvetően etnikai jellegű a két ország közötti konfliktus. Bár Örményország keresztény, Azerbajdzsán pedig muzulmán állam, a cári orosz birodalom, majd a Szovjetunió részeként az azeriek nem álltak szoros kapcsolatban az iszlám világgal, a szélsőséges iszlám irányzatok nem jellemzők az országban – közölte. Megjegyezte: ha a két ország azonos vallású volna, vélhetőleg akkor sem lenne rendezett a viszonyuk.
A pénteken kiadott azeri gyilkossal kapcsolatban úgy látja, az ügy nem jelent fordulópontot az örmény–azeri viszonyban, a magyar–örmény kapcsolatokban mindamellett igen jelentős. Örményország azért döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakítása mellett, mert ezzel „odatették a brüsszeli és a washingtoni asztalra az ügyet, nem hagyták elsikkadni” – mondta.