A közös vallás sem jelentene megoldást a két ország viszonyára

Deák András szerint alapvetően a karabahi konfliktus határozza meg az örmény–azeri viszonyt, és a közös vallás sem tenné szorosabbá a kapcsolatukat.

NT
2012. 09. 03. 11:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Deák András az MTI-nek hétfőn azt mondta, Karabahért már 1917-ben háborúztak az örmények és az azeriek. A konfliktusban a szovjetek „raktak rendet”, a jobbára örmény lakosságú terület Azerbajdzsán fennhatósága alatt autonómiát kapott – emlékeztetett. Kiemelte, ez a megoldás csak azért nem vezetett újabb háborúhoz, mert mindkét ország a Szovjetunió része lett. A Szovjetunió felbomlása után a két ország között ismét kitört a háború – tette hozzá.

Nem felhőtlen a viszony

Örményországnak a törökökkel sem jó a viszonya, ennek oka az 1915-ös örmény népirtás, amelyet Törökország a mai napig tagad. Ez a megoldatlan kérdés azonban független attól, hogy az örményeknek milyen a kapcsolatuk Azerbajdzsánnal, amely egy türk nyelvű és népességű ország – vélekedett a szakértő. Hozzáfűzte: ugyanakkor a török–azeri viszony sem felhőtlen.

Kifejtette, a karabahi konfliktusban Törökország Azerbajdzsán oldalán áll, míg az örményekén Oroszország, azonban mindkét támogató leginkább arra törekszik, hogy ha már megoldani nem tudják a kérdést, legalább ne robbanjon ki újabb háború emiatt. Mint mondta, az örmény és az azeri belpolitikai életet is uralja a karabahi kérdés, az azeri ellenzék például azt követeli Ilham Aliyev államfőtől, hogy indítson katonai offenzívát a terület visszaszerzéséért.

Örményország és Azerbajdzsán 1988 és 1994 között véres háborút vívott egymással a többségében örmények lakta Karabah feletti fennhatóságért. A fegyveres konfliktus 30 ezer halálos áldozatot követelt. Az Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében fekvő terület 1991. szeptember 2-án egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, ezt azonban a nemzetközi közösség nem ismeri el.

A közös vallás sem változtatna

Deák András hangsúlyozta: alapvetően etnikai jellegű a két ország közötti konfliktus. Bár Örményország keresztény, Azerbajdzsán pedig muzulmán állam, a cári orosz birodalom, majd a Szovjetunió részeként az azeriek nem álltak szoros kapcsolatban az iszlám világgal, a szélsőséges iszlám irányzatok nem jellemzők az országban – közölte. Megjegyezte: ha a két ország azonos vallású volna, vélhetőleg akkor sem lenne rendezett a viszonyuk.

A pénteken kiadott azeri gyilkossal kapcsolatban úgy látja, az ügy nem jelent fordulópontot az örmény–azeri viszonyban, a magyar–örmény kapcsolatokban mindamellett igen jelentős. Örményország azért döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakítása mellett, mert ezzel „odatették a brüsszeli és a washingtoni asztalra az ügyet, nem hagyták elsikkadni” – mondta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.