Kaleta Gábor azzal kapcsolatban nyilatkozott szerdán, hogy Jereván közölte, gyakorlati lépéseket vár Magyarországtól a magyar–örmény diplomáciai kapcsolatok helyreállításához. Kaleta Gábor azt mondta: Martonyi János külügyminiszter az ügyben levelet írt örmény kollégájának, a Külügyminisztérium jegyzéket intézett az örmény külügyi tárcához, „ezen túlmenően olyan sok mindent nem tudunk tenni”.
A főosztályvezető közölte: Magyarország elsősorban diplomáciai csatornákon keresztül kíván érintkezni Örményországgal. „Feltett szándékunk, hogy a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztését mielőbb megszüntessük” – mondta. Ugyanakkor világossá tette: a kapcsolatok újrafelvételének ügyében „semmiféle előfeltételnek nincsen helye”.
Elmarasztalták Azerbajdzsánt
Azerbajdzsánt elmarasztaló állásfoglalást fogadott el Strasbourgban az Európai Parlament, miután a képviselők plenáris vitát folytattak a Magyarország által Azerbajdzsánnak átadott Ramil Safarov Azerbajdzsánban történt szabadon engedéséről.
A Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője emlékeztetett: Budapest a kezdetektől fogva kifejtette, hogy az azeri tiszt átadása nem Örményország ellen irányult, „egy nemzetközi jogi kérdést a nemzetközi jog előírásainak megfelelően rendeztünk”.
Magyarország mély tisztelettel tekint Örményországra
Elmondta, Magyarország kifejezte, hogy mély tisztelettel tekint a keresztény Örményországra. Hozzátette, hogy „különösen fontos számunkra a Magyarországon évszázadok óta élő örmény kisebbség”. Kitért arra, hogy Martonyi János találkozott az Országos Örmény Önkormányzat vezetőivel, amivel kapcsolatban megjegyezte, „fontos elmondani, hogy a magyarországi örmény kisebbségre a jövőben is számítunk a helyzet megoldásában”.
A magyar kormány érdekelt abban, hogy Örményország előfeltételek nélkül szüntesse meg a két ország diplomáciai kapcsolatainak felfüggesztését – tájékoztatta jegyzékben a Külügyminisztérium az örmény külügyi tárcát. A hétfői jegyzék – amelyről a hvg.hu számolt be szerdán – válasz volt a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztéséről tájékoztató augusztus 31-i örmény külügyminisztériumi jegyzékre.
Tigran Balajan, az örmény külügyminisztérium szóvivője a magyar jegyzéket kommentálva kijelentette: „Az örmény fél álláspontja változatlan. Mint korábban ismeretessé vált, Örményország gyakorlati lépéseket vár Magyarországtól” – közölte az Armenpress hírügynökség.
Helyre kell hozni a megromlott viszonyt
Magyarország javíthatná a viszonyát Örményországgal, ha elismerné, hogy 1915-ben népirtás történt – mondta Akopján Nikogosz, az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese szeptember 19-én. Akopján Nikogosz, aki Az Örmény Kultúráért Alapítvány elnöke is, úgy látja, hogy az Oszmán Birodalomban 1915-ben elkövetett örmény népirtás hivatalos elismerésével Magyarország gesztust gyakorolhatna. Ez hozzájárulhatna a magyar–örmény viszony rendezéséhez.
Martonyi János külügyminiszter az azeri katonatiszt átadásának ügyében korábban úgy nyilatkozott, jelenleg az a legfontosabb, hogy a magyar–örmény kapcsolatok rendeződjenek. Martonyi bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta, Magyarország a jóhiszeműség elve alapján járt el az azeri kiadatáskor. A magyar kormány nem feltételezte, hogy Azerbajdzsán megszegi szóban és írásban tett ígéretét a Ramil Sahib Safarov elleni ítélet végrehajtásáról.
Az azeri kiadatás
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.
