Ki mozgatta a szálakat Safarov ügyében?

Különféle, az összeesküvések világát idéző találgatások láttak napvilágot Ramil Safarov kiadásával kapcsolatban.

A Regnum orosz hírportál hétfőn több olyan internetes forrást idézett, amely szerint az Egyesült Államok előre tudott az életfogytiglanra ítélt Ramil Safarov azerbajdzsáni katonatiszt kiadásáról.

Ilgar Mamedov azeri politológus Facebook-oldalán kifejtette, hogy az Egyesült Államok tudatában volt az azerbajdzsáni és a magyar kormány közti ügyletnek, ezért naivitás azt állítani, hogy Ramil Safarov kiszabadulásának híre újdonság volt Washingtonnak. Mamedov szerint Magyarország mint NATO-tag nem köthetett volna ilyen üzletet Bakuval Washington tudomása nélkül. „Az amerikaiak csak örülhetnek Safarov kiszabadulásának. Már csak azért is, mert az örményországi oroszbarát politikai rendszert súlyos megrázkódtatás érte” – írta az azeri politológus.

Pofon Szíriáért?

Hasonló véleményt fejtett ki Twitter-bejegyzésében Gejdar Dzsemal, az Oroszországi Iszlám Bizottság vezetője. Szerinte a Ramil Safarov kiszabadulása körüli botrány összefüggésben áll a Szíria miatt Oroszország és a Nyugat között kialakult konfliktussal. „Szerintem nyilvánvaló, hogy a kiadatás pillanatát nagyon gondosan választották meg, s az Oroszország és a Nyugat Szíriával kapcsolatos konfliktusához kötődik. Örményország Moszkva szövetségese” – írta a Regnum szerint Gejdar Dzsemal.

Az internetes oldal által szakértőként idézett Alekszper Mamedov szerint „a NATO létrehozása óta a szervezet tagjai egyetlen lépést se tehetnek Washington tudta nélkül. Nem gondolhatja komolyan senki, hogy Baku és Budapest hosszabb időn keresztül a CIA tudta nélkül tárgyalhatott Ramil Safarov szabadon bocsátásáról. Ez lehetetlen. Ezért Obama és Clinton minden kijelentése arról, hogy felháborítja őket Safarov kiadása, csupán az egyesült államokbeli örmény lobbi lecsendesítését szolgálja” – állította Alekszper Mamedov.

Nacionalista ütőkártya és az örmény lobbi

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapban Safarov szabadságának ára címmel jelent meg írás. A szerző úgy vélte: igen jelentős okok állhatnak annak hátterében, hogy a magyar hatóságok ilyen lépésre szánták el magukat, nem számolva a hazai ellenzék, valamint a Nyugat élesen negatív reagálásával és a nemzetközi szinten hatékonyan lobbizó, a világ számos országában élő örmény diaszpóra valószínűsíthető ellenállásával. Az azeri katonatiszt kegyelemben részesítését és szabadon engedését az újság úgy értékelte: „Ilham Aliyev azeri államfő azt jelezte, hogy nincs szüksége senkire, és azt demonstrálta, hogy egyes kérdésekben kész a nemzetközi közösségre tekintet nélkül cselekedni”.

„Azerbajdzsán vezetésének – amely az ellenzék aktivizálódása miatt kezdi kissé kényelmetlenül érezni magát – a jövő évi választások előtt nem rossz adu került a kezébe a lakosság nacionalista szellemiségű részével való játszmában”– írta a kommentátor.

A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap hétfői száma szerint Magyarországnak az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt problémái lehetnek az elsősorban az Egyesült Államokban és Franciaországban befolyásos nemzetközi örmény lobbival. A lengyel lap Sztepán Grigoriján volt diplomatát, a jereváni Globalizációs és Fejlődési Központ vezetőjét is megszólaltatta, aki szerint „Magyarország hatalmas hibát követett el”, mert „formálisan joga volt a kiadatáshoz”, de nem volt előrelátó a döntés következményeinek ügyében.

Deák András Oroszország-szakértő szerint alapvetően a karabahi konfliktus határozza meg az örmény–azeri viszonyt, sőt ez a két ország belpolitikájában is rendkívüli jelentőségű. A szakértő úgy gondolja, azzal, hogy Örményország bejelentette, megszakítja diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, azt akarja elérni, hogy Ramil Sahib Safarov kiadatásának ügye napirenden maradjon.