Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Veszprém megyei Litéren kiemelte: fontos tulajdonsága az erkölcsös népnek a választás, a döntés képessége. Úgy vélte, a mai kor egyik jellemzője, hogy összetartozó dolgokat, embereket, közösségeket szétdobál, majd összekeveri őket a hamisságokkal, ezért az egyik legfontosabb képesség, amelyet el kell sajátítanunk: rendet teremteni, különbséget tenni ebben a világban.
Az Országgyűlés elnöke kifejtette: erkölcsösnek lenni nem egyszerűen azt jelenti, hogy igyekszünk jók lenni, hanem azt a képességet, hogy újra és újra választani, dönteni tudunk a jó és a rossz, az igaz és a hamis között.
Meghatározó szerep
A pedagógusok szerepét ebben a feladatban meghatározónak nevezte. Hangsúlyozta, hogy az ismeretek átadását ugyan lehet számítógépekkel helyettesíteni, de a pedagógusok „szíve, embersége, a jóról és rosszról alkotott véleménye nélkül az oktatási intézmények legfeljebb csak közüzemek lesznek”, amelyek a modern technikát ideig-óráig kezelni tudó, az anyagi jólét instrumentumait előállító munkásokat képeznek, akik a saját boldogulásukért, jobblétükért bármire hajlandóak.
Ha nem egymás rovására gondolkodunk, hanem hiszünk abban, hogy a közjóban egyesülő közös akaratban előre tudunk jutni, akkor sikeresek leszünk és meg tudjuk tartani a fiatalokat – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap Kunszentmiklóson.
Mindkét fél számára gazdaságos és igazságos ajánlatot tett a kormány az orvosi felsőoktatást választóknak – mondta Hoffmann Rózsa Budapesten.
Közös magyar ház
„De mi olyan otthont, közös magyar hazát szeretnénk felépíteni, ahol kíméletlen létharc helyett tisztességes, becsületes verseny folyik, amely nemcsak a gazdaságból, hanem belőlünk, emberekből is a legjobbat hozza ki. Olyan hazát szeretnénk, ahol nem mindent a hatékonyság, termelékenység és profit fogalmával mérünk, ahol az emberek értékét nem csupán az önérdek-érvényesítő képességük szabja meg, hanem elsősorban tehetségük, kreativitásuk és mindenek előtt emberségük. Igen, olyan hazát szeretnék, ahol léteznek ügyek, amelyek mindenki számára fontosak és amelyekben újra és újra képesek leszünk önzetlenül összefogni anélkül, hogy abból ne próbáljon valaki mindenáron saját hasznot húzni” – mondta Kövér László.
A házelnök szerint a jó egyházi iskola egyszerre tanítja a jót, szépet, hasznosat és igazat. Mint fogalmazott, az egyházi iskolák önzetlen lámpavivőket, jövőteremtőket szeretnének képezni.
Gondoskodó kezek
Szedlák Attila, Litér fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő felidézte, hogy Litér történelme során 200 évig az iskola a református egyház kezelésében volt, s most, 64 év után ismét nekik adta át az önkormányzat, „bízva óvó, gondoskodó kezükben”. Átadta az iskola kulcsát Nagy Éva lelkipásztornak azzal a kívánsággal, hogy az iskola a következő 200 évben is erős vára legyen az iskolatársulás két községének, Litérnek és Királyszentistvánnak.
Hit, remény, szeretet: az egyházi iskolának ezen fogalmak mentén kell működnie; szelíd szeretetre van szükség az egyházi iskolákban, ahol örökkévaló értékeket kell teremteni – jelentette ki Steinbach József református püspök a tanévnyitón. A litéri iskolában szeptembertől 163 diák kezdi meg tanulmányait, 17-en az első osztályban.
Nemzeti tanévnyitó Pécsett
Ha van közös ügy egy országban, akkor az a nevelés ügye – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter vasárnap Pécsen, a nemzeti tanévnyitón.
Balog Zoltán a fennállásának 325. évfordulóját ünneplő Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában az intézmény több száz tanulója, valamint pedagógusok, közéleti szereplők előtt mondott beszédében hangsúlyozta: az iskola együtt a szülői házzal lehet olyan hely, ahol a 21. századi tudás mellett a jó és rossz közötti különbségtételt, konfliktusaink megoldását, félelmeink, indulataink feloldását tanulhatjuk.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár arról szólt, hogy a kormányzat a kiszámítható, rendezett szabadságra, „a rendet szülő szabadságra”, a bizalomra és a szakértelemre épülő iskolákat ígér az új köznevelési törvény segítségével. Mint mondta: a szeptember 1-jén életbe lépett új nemzeti köznevelést és felsőoktatást szabályozó törvények közül az első kiemelt hangsúlyt helyez az egész ember nevelésére
