Braun Róbert – miután a Magyar Nemzet leleplezte az összeférhetetlenséget – csütörtökön közleményt adott ki, melyben közölte, „a mai napon azonnali hatállyal felmondtam munkaviszonyomat a Magyar Nemzeti Bankban”. Indoklásként hozzátette, „az MNB, valamint Simor András jegybankelnök integritása és hitelessége olyan érték, melyet minden számomra lehetséges eszközzel védenem kell. A Magyar Nemzeti Bank függetlenségén nem eshet csorba.”
Braun Róbert érdekesen magyarázza az ügyet
A megjelent cikkekre utalva hozzátette: általuk az MNB függetlensége sérülhet, hitelessége gyengülhet. „Ez megengedhetetlen. Az elmúlt években megtiszteltetés volt számomra a Magyar Nemzeti Bankban dolgozni, Simor András kérlelhetetlen és elkötelezett küzdelmét támogatni a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének, a monetáris politika hitelességének megőrzésében.”
Braun magyarázata azért érdekes, mert éppen az általa emlegetett jegybanki függetlenség sérül azáltal, hogy politikai szerepvállalás mellett – tehát párttagként és az MSZP elnökével konzultációkat folytatva – viselt stallumot az MNB-nél.
A Magyar Nemzet is azt írja csütörtöki számában, hogy ez az összeférhetetlenség gyanúját veti föl, a jegybanktörvény és az MNB alapító okirata ugyanis kiemelten kezeli, hogy az intézménynek függetlennek kell lennie az Európai Központi Bankot leszámítva bármely más szervezettől, így például a politikai pártoktól is.
Párttagként az MNB-ben
Braun Róbert körülbelül fél évvel ezelőtt lépett be a III. kerületi MSZP-be, mindezt úgy, hogy közben a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadójaként tevékenykedett. Kiderült az is, hogy Braun Mesterházy Attilával, a szocialisták elnökével is rendszeresen tanácskozik. A Magyar Nemzetnek Czeglédy Gergő, az MSZP óbudai szervezetének elnöke megerősítette az információt, a jegybank azonban a Magyar Nemzet lapzártájáig nem reagált. Braunt a tavalyi év végén a Népszabadság igazgatóságába is beválasztották.
Braun Róbert válaszol
Magát Braun Róbertet is sikerült elérnünk, akinek az idejét csak egy-két kérdés erejéig vettük igénybe. – Nincs most ennek jelentősége – válaszolta az MNO az irányú érdeklődésére, hogy mióta tagja az óbudai MSZP-nek. Hogy a csütörtöki Magyar Nemzet-cikkben megjelent fél éves időtáv körülbelül megfelel-e a valóságnak, úgy reagált: nem, ennél több időről van szó. Adódott a következő kérdésünk, mely szerint miért nem akkor lépett ki a jegybanktól, amikor belépett a pártba. Válasza szerint az nem egy jó ország, ahol egy szervezet arról faggatja a munkatársait, hogy milyen pártnak a tagjai, ezért nem árt ismerni a gyülekezési és a szervezethez való csatlakozási jogszabályokat. Braun Róbert arra, hogy a lap cikke hatására szüntette-e meg munkaviszonyát vagy más dolog hatására, kérte, hogy olvassuk el figyelmesen az általa kiadott csütörtöki közleményt.
Hogy lehet-e tudni, mennyi fizetést vett föl az MNB-nél, csak ennyit felelt: „Lehet tudni, én például tudom, de a Magyar Nemzet többször is megírta, nézze majd vissza!”
Személyes adat, hogy mennyit keres
Hogy megtudjuk, Braun Róbert párttagsága hogyan viszonyul a jegybanki függetlenséghez, az ezt firtató kérdéseinkkel az MNB sajtóosztályához fordultunk, ahonnan írásban kaptunk választ. Azt például „személyes adatnak” minősítették a jegybanknál, hogy a tanácsadó mennyi pénzt vett fel távozásáig a közpénzből működő intézménynél. A válaszlevél tartalmazza azt is, hogy mivel az Alaptörvény rögzíti a szervezetekhez történő szabad csatlakozást, az MNB sem írta elő munkatársainak, hogy nem lehetnek párttagok, illetve abban tisztséget nem viselhetnek. Utóbbi önkorlátozást mindössze a monetáris tanács tagjaitól kérik, csomagban a nyilvános közszereplés tilalmával. „Az MNB belső szabályai és etikai kódexe sem tiltja, hogy a bank munkavállalója pártnak tagja legyen” – olvasható a levélben.
Az MNO utolsó kérdését („Ha etikailag vagy valamely MNB-szabály, esetleg törvény szerint vétett Braun Róbert a munkaviszony közben fenntartott párttagsággal, visszakéri-e a jogosulatlanul felvett járandóságot a jegybank?”) megválaszolatlanul hagyták a Magyar Nemzeti Banknál.
Braun: 1,8 milliós fizetés
Braun Róbert alkalmazását 2011-es jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kifogásolta, többek között azért, mert az MNB elnöke a 24 fős kommunikációs szakterület mellett alkalmazta havi 1,8 millió forintért. Gyurcsány Ferenc korábbi stratégiai főtanácsadója úgy kapta havonta az átlagkereset hússzorosát, hogy a valós teljesítményéről a bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át. Braun, aki az SZDSZ tanácsadója is volt, 2009-től főállás melletti munkaviszonyban dolgozik a jegybanknál, szóbeli feladatellátását az ÁSZ utólag nem tudta ellenőrizni. A számvevők kitértek arra, hogy a bank átadott egy kimutatást Braun kommunikációs megbeszélésen való jelenlétéről, ennek azonban ellentmond, hogy a bank beléptetőrendszerének dokumentumai szerint a jelzett időpontok közül több esetben a tanácsadó nem is járt a bank épületben, vagy az ott-tartózkodásának ideje rövidebb volt, mint a megbeszélés időtartama. Braun szerződésének teljesítését korábban már az MNB felügyelőbizottsága és a parlament gazdasági bizottsága is kifogásolta.
A havi 1,8 millió forintos fizetéssel számolva Braun körülbelül féléves párttagsága alatt mintegy kilencmillió forinttal gazdagodhatott szocialista párttagként.
