Kalas Tibor megjegyezte: a táblai döntés, amely közigazgatási bírósági útra terelte az ügyeket, a jelenlegi szabályozás mellett további kérdéseket vetett fel. Hiszen ahol nincs közigazgatási határozat, ott közigazgatási bíróság – amely a jelenlegi magyar jogrendben kizárólag közigazgatási határozatok törvényességi felülvizsgálatával foglalkozik – nem járhat el. A hatályos szabályozásban tehát nem volt közigazgatási jogorvoslati út, és így a közpénzügyi igény nem volt érvényesíthető. A kúriai kollégiumvezető ugyanakkor hangsúlyozta: korántsem arról van szó, hogy a tábla felszínesen ítélte volna meg a kérdést, sokkal inkább arról, hogy a szabályozás pontatlanságai, ellentmondásai jelentősen megnehezítették a döntést.
Nevesített hatóság hiányában felléphet a Kúria
A Kúriának csak akkor volt lehetősége, hogy iránymutatást adjon, amikor a múlt évben – felülvizsgálati kérelem folytán – egy ügy elé került. Ebben a jogvitában a Kúria úgy határozott, hogy a tábla jogerős ítéletével ellentétben mégis elbírálhatók polgári bíróság előtt az ilyen jogviták, ha nincs konkrét nevesített hatóság az ügyben – fejtette ki a szakember.
Hozzátette: ez év első felében munkához kezdett a joggyakorlat-elemző csoport, amely az EU-támogatások ügyéből kiindulva általában a közpénzek, uniós, állami és önkormányzati támogatások felhasználásával kapcsolatos jogviták kérdésében arra a következtetésre jutott, hogy az eddigi perek polgári bíróságok által elbírálhatók. Ám a jövőre nézve a leghelyesebb az lenne, ha a szabályozás viszonylag egyszerű módosításával koherens rendszer jönne létre, amelyben az úgynevezett „hatósági szerződések” kötelezővé tételével az ilyen ügyek és általában a közpénzek felhasználása a közigazgatási bíróságok hatáskörébe kerülne.
Orientáló jellegű kollégiumi vélemény születhet
