Kalas Tibor, a legfelső bírói fórum közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője, Kiss Gábor polgári ügyszakos kúriai bíróval közösen tartott rendezvényen arról számolt be: a közpénzügyek közül elsősorban az uniós támogatások odaítélésének, felhasználásának és ellenőrzésének kérdései eredményeztek nehezen kezelhető jogi helyzeteket az utóbbi években. A területet szabályozó – néhol pontatlan, ellentmondó – joganyag ugyanis egyaránt tartalmaz közigazgatási és polgári jogi elemeket. Így vitás kérdéssé vált már az is, hogy egyáltalán melyik bíróság hatáskörébe tartozik a támogatáshoz tartozó teljesítéssel vagy akár a pályázó szerint neki járó, de oda nem ítélt támogatás igénylésével kapcsolatos jogvita elbírálása.
Mintegy száz ügyre terjed ki a vizsgálat
Olyan szakmai, hatásköri vita ez, amelynek vaskos közpénzügyi következményei vannak. Korábban előfordulhatott, hogy a közpénz a szabálytalan felhasználónál maradt, a Kúria most igyekszik bezárni ezt a kiskaput – mondta a polgári és közigazgatási bírákból álló munkacsoportot vezető szakember. Hozzátette: a vizsgálat mintegy száz ügyre terjedt ki, melyek között voltak megyei és táblai döntések egyaránt, a pertárgyérték pedig összességében milliárdos nagyságrendű volt.
Kiss Gábor elmondta: a 2004-es csatlakozás óta igényelhető EU-s támogatásokkal kapcsolatos jogviták 2008–2009-ben érték el a bíróságokat. Első fokon jellemzően megyei szinten jártak el, hiszen több tíz, esetenként több száz milliós volt a pertárgyérték. A polgári bíróságok által meghozott elsőfokú ítéletek azonban másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán sajátos fordulatot vettek: az eljáró tanács úgy ítélte meg, hogy nincs hatásköre ezeknek a számos vonatkozásban közigazgatási, közjogi elemeket hordozó pereknek az eldöntésére, ezek inkább a közigazgatási bíróságokra tartoznak, ezért megszüntetett több eljárást.
A szabálytalan elköltés és visszakövetelés
A döntések egyfelől elbizonytalanították a jogosulatlanul elköltött támogatások visszaszerzésére hivatott állami szerveket, másfelől pedig – túl azon a veszteségen, hogy a támogatás nem hasznosult – az is fenyegetett, hogy ha uniós pénz szabálytalan elköltéséről volt szó, azt az EU visszaköveteli – tette hozzá Kiss Gábor kúriai bíró, aki korábban a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának vezetője volt.
Kalas Tibor megjegyezte: a táblai döntés, amely közigazgatási bírósági útra terelte az ügyeket, a jelenlegi szabályozás mellett további kérdéseket vetett fel. Hiszen ahol nincs közigazgatási határozat, ott közigazgatási bíróság – amely a jelenlegi magyar jogrendben kizárólag közigazgatási határozatok törvényességi felülvizsgálatával foglalkozik – nem járhat el. A hatályos szabályozásban tehát nem volt közigazgatási jogorvoslati út, és így a közpénzügyi igény nem volt érvényesíthető. A kúriai kollégiumvezető ugyanakkor hangsúlyozta: korántsem arról van szó, hogy a tábla felszínesen ítélte volna meg a kérdést, sokkal inkább arról, hogy a szabályozás pontatlanságai, ellentmondásai jelentősen megnehezítették a döntést.
Nevesített hatóság hiányában felléphet a Kúria
A Kúriának csak akkor volt lehetősége, hogy iránymutatást adjon, amikor a múlt évben – felülvizsgálati kérelem folytán – egy ügy elé került. Ebben a jogvitában a Kúria úgy határozott, hogy a tábla jogerős ítéletével ellentétben mégis elbírálhatók polgári bíróság előtt az ilyen jogviták, ha nincs konkrét nevesített hatóság az ügyben – fejtette ki a szakember.
Hozzátette: ez év első felében munkához kezdett a joggyakorlat-elemző csoport, amely az EU-támogatások ügyéből kiindulva általában a közpénzek, uniós, állami és önkormányzati támogatások felhasználásával kapcsolatos jogviták kérdésében arra a következtetésre jutott, hogy az eddigi perek polgári bíróságok által elbírálhatók. Ám a jövőre nézve a leghelyesebb az lenne, ha a szabályozás viszonylag egyszerű módosításával koherens rendszer jönne létre, amelyben az úgynevezett „hatósági szerződések” kötelezővé tételével az ilyen ügyek és általában a közpénzek felhasználása a közigazgatási bíróságok hatáskörébe kerülne.
Orientáló jellegű kollégiumi vélemény születhet
A munkacsoport összegző véleményét a Kúria két illetékes kollégiuma, a közigazgatási-munkaügyi és a polgári egyaránt megvitatja, és ha támogatják, a kodifikációs javaslatok az Országos Bírósági Hivatalon keresztül a szaktárcához kerülhetnek. Az ítélkezési gyakorlat orientálása érdekében pedig a bíróságokra kötelező jogegységi döntés vagy nem kötelező, de mindenképpen orientáló jellegű kollégiumi vélemény születhet – mondta el Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője.
