A tüntetők pénteken kora este Mátsik György volt ügyész lakásától vonultak Biszku Béla 1957 és 1961 közötti belügyminiszter háza elé. A tömeg folyamatosan Biszku Béla-, Bajnai Gordon-, Gyurcsány Ferenc- és Orbán Viktor-ellenes rigmusokat skandált. „Kommunista gyilkosok!”; „Biszkut, Gyurcsányt börtönbe, Bajnait a tömlöcbe!”; „Vesszen az Orbán, mert hazug a kormány!” – kiabálták a tüntetők. A menetet a Margit körúton egy házból többször is leöntötték vízzel. Biszku Béla háza előtt beszédet mondott Novák Előd és Murányi Levente, a Jobbik két alelnöke.
Kiabáló jobbikosok
Novák Előd kijelentette: a rendszerváltás csak hatalomátmentés volt, és bár „az egykori ügynökök által befolyásolt” Fidesz a 2010-es választásokat elsősorban az elszámoltatás kampányígéretével nyerte meg, mégis „szembeköpte a saját választóit”, és nem hajlandó például a kommunista luxusnyugdíjakat megszüntetni. „Érted jöttünk, elvtárs, nem ellened, nem fog fájni, nem kell félni!” – kiabálta Novák Előd Biszku Béla háza felé.
Murányi Levente arról beszélt: őt is elítélték 1956-ban, ezért neki „nincs szebb dolog a világon, mint kommunistát lőni”. A jobbikos országgyűlési képviselő élesen bírálta a kormányt, mondván: „most sem engedik, hogy visszaüssünk”, ezért szerinte a kommunista bűnök „csak akkor lesznek megbosszulva, ha a Jobbik alakít kormányt”.
A tüntetés után a résztvevők elvonultak Biszku Béla háza elől. Többen különböző tárgyakat dobtak be a volt politikus kertjébe a kerítésen át, de a rendőrség – amely végig biztosította a vonulást – és a Jobbik szervezői nem engedték közel a tüntetőket a kapuhoz.
Kommunista bűnök
Biszku Bélát az 1956-os forradalmat követő két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják. Biszku ugyanakkor azt állítja, hogy 1956-ban semmiféle kapcsolata nem volt a karhatalommal, „se közvetve, se közvetlenül”. Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság újratárgyalja azt a bírói indítványt, amelyet a Biszku ellen indult egyik büntetőperben nyújtottak be.
Az 1956-os megtorlások egyik motorjaként ismert Mátsik György ügyészként halálos ítéletet kért Mansfeld Péterre, az ügyészség azonban bűncselekmény hiányában elutasította a Mátsik elleni feljelentést. A határozat szerint az ügyész az akkor hatályos törvények alapján kért halálbüntetést ötvenhatos forradalmárokra, és ez nem bűncselekmény.
Tudjon meg többet a megmozdulás hátteréről!
