Közölte, a 860 millió forint keretösszegű, a hagyományos ellátáson túlmutató pályázatra, amely egy hónapon belül jelenik meg, a Közép-Magyarországon kívüli régiókból jelentkezhetnek az ellátásban szerepet vállaló szervezetek.
A pályázatra utalva arról beszélt, sokat tettek azért, hogy az ellátás ne csak éjszakai szállást, melegedőket vagy a fürdés biztosítását jelentse, hanem annál többet; képzést, oktatást, munkakeresést is, azaz a személyes kitörési lehetőségek megtalálását. Emlékeztetett arra, korábban a közép-magyarországi régió szervezetei csaknem 450 milliót kaptak erre a célra, a többi régió pedig 680 millió forint támogatást.
Fűtött utca
Közölte azt is, hogy a költségvetésben az idén – normatív alapon – 8,5 milliárd forintot fordítanak a fedél nélküliek ellátására, ezenfelül további projektetek is támogattak, például 500 millió forinttal a nappali és éjszakai elhelyezést is biztosító „fűtött utca” programot.
Elmondta: az idei télen összesen 10 700 éjszakai férőhely várja a hajléktalanokat. Jelezte, hogy idén februárban a leghidegebb éjszakán 9 ezer ember ellátását biztosították. Tájékoztatása szerint az elmúlt télen egyetlen hajléktalan ember fagyott meg az utcán. Közölte, a szállók kihasználtsága október 29-én vidéken 58, míg Budapesten 62 százalékos volt. Elmondta azt is, hogy a téli ellátásokra felhasználható szokásos, kiegészítő pályázat novemberben jelenik meg, mintegy 400 millió forintos keretösszeggel.
Nem lesz férőhelyhiány Budapesten
Nem lesz férőhelyhiány a fővárosi hajléktalanszállásokon idén télen, ez nagy biztonsággal állítható – mondta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnöke. Közölte, az 5500 budapesti ágyat szükség esetén további legalább 500-600 férőhellyel tudják bővíteni. Tájékoztatása szerint az elmúlt évben a kormányzat és a főváros közös fejlesztése eredményeként majdnem 700 férőhellyel bővült az ellátórendszer.
Vecsei Miklós elmondta, az, hogy valaki utcára kerül, jórészt a „szociális betegség” tünete, ezért a hajléktalanok eltüntetése az utcáról csak eseti kezelés, nem gyógyítás. Ezért „egyedi útkíséréssel” próbálják meg segíteni az embereket. Megjegyezte, sajnos az, ha valakit sikerül integrálni a társadalomba, „nem hír”, mert nem látható, szemben azokkal, akik az utcán maradtak.
Azok a szervezetek kapnak forrást, melyeknek sikerül az utcáról „behozni” az embereket
Kitért arra is, szerinte egy a budapesti aluljárókban élő hajléktalannak – a biztosított szolgáltatásokkal, ellátással – sokkal nagyobb túlélési esélye van, mint annak, aki egy kistelepülés utolsó, fűtetlen házában él.
Jelezte, hogy a fővárosban megváltozott az ellátás finanszírozása; míg az elmúlt 20 évben az ágyak után fizettek, ma már azok a szervezetek kapnak forrást, amelyeknek sikerül az utcáról „behozni” az embereket valamilyen ellátásba. Az új rendszerben a budai oldal ellátását az MMSZ, míg a pesti oldalét a Menhely Alapítvány végzi.
A szeretetszolgálat krízisautója november 1-jétől működik a nap 24 órájában, segítséget pedig továbbra is a diszpécserszolgálat 06-1-338-41-86-os telefonszámán lehet kérni.
Több szinten valósul meg a hajléktalanok támogatása
Soltész Miklós már október 27-én bejelentette, az utcai szolgálatok támogatásával együtt a kormány 2012-ben több mint 8,5 milliárd forintot fordít a hajléktalan emberek ellátására. Az államtitkár akkor elmondta: a támogatás több szinten valósul meg, többek között a hajléktalanok ápoló-gondozó otthonai, a nappali ellátást nyújtó intézmények sora, az átmeneti szállások és rehabilitációs intézmények kapnak költségvetési támogatást.
