A szeptemberi közvélemény-kutatási adatok is egyértelmű Fidesz–KDNP fölényt mutattak, míg az MSZP, a Jobbik és az LMP visszaesett, addig vélhetően Gyurcsány Ferenc éhségsztrájkja miatt a Demokratikus Koalíció némileg erősödött. Az Ipsos összegzése alapján a biztos pártválasztók körében a Fidesz 40, az MSZP 32 százalékos, a Jobbik 17 százalékon áll, az LMP-nek 5, a DK-nak 4 százalékos a tábora.
A Medián a biztos szavazók körében 43 százalékos Fidesz–KDNP-, 28 százalékos MSZP-, 15 százalékos Jobbik-, 7 százalékos LMP- és 6 százalékos DK-támogatottságot mért. A Tárki szerint a Fidesz–KDNP 34, az MSZP 24, a Jobbik 21, az LMP 10, a DK pedig 7 százalékon áll. A Századvég azt közölte, hogy a Fidesz 41, az MSZP 27, a Jobbik 17, az LMP 7, a DK pedig 5 százalékon áll.
Erősödő Fidesz–KDNP
Az eredményeket hosszabb távon szemlélve a mostani adatokból az látszik, hogy a Fidesz a nyár eleje óta folyamatosan erősödik, és így a Medián mérései szerint elérte az év eleji támogatottsági szintjét. Az MSZP stabilizálta támogatottságát, így hónapok óta 27-28 százaléknyi szavazatot tudhat maga mögött. A Jobbik 2012 eleje óta zuhanórepülésbe kezdett, és 24 százalékról 15-re esett vissza a biztos szavazók körében. Az LMP és a DK is stagnál, mivel az év elején nagyjából hasonló támogatottságuk volt, mint szeptemberben.
A ciklus félidejét elhagyva még mindig a kormánypártok vezetnek, ami a korábbi évek hasonló időszakát figyelembe véve mindenképpen egyedülálló jelenség. A Tárki mérései szerint az MSZP legutóbb 2006 júniusában vezette a népszerűségi listát, így a Fidesz–KDNP már 62 hónapja mondhatja magát elsőnek, amire a közvélemény-kutatások pártokra vonatkozó 1989-es mérései óta nem volt példa.
Mindig az ellenzék vezetett
1992 szeptemberében a Fidesz 44, míg az MDF 12 százalékos népszerűségnek örvendett. Az akkori ellenzéki párt a felmérések szerint akár a mandátumok kétharmadát is megszerezhette volna. 1996 szeptemberében, bár az MSZP volt a legnagyobb támogatottságú erő, az ellenzéki pártok 38, míg a kormánypártok 32 százaléknyi biztos szavazót tudhattak maguk mögött. 2000 szeptemberében nagyon éles versenyt mutattak a felmérések. A biztos szavazók körében a jobbközép kormánypártok és az MSZP 43-43, míg az SZDSZ 6 százalékon állt.
Nyolc évvel ezelőtt a Fidesz 50, az MSZP 36, míg az SZDSZ 6 százalékon állt, így, ha akkor tartottak volna választásokat, a kormánypártok sima vereséget szenvedtek volna. Egyébként éppen 2004 szeptemberében foglalhatta el meglehetősen furcsa körülmények között a miniszterelnöki széket Gyurcsány Ferenc. 2008 szeptemberében a Fidesz–KDNP 64, az MSZP 26 százalékon állt, így egy előre hozott választás esetében az ellenzék a mandátumok kétharmadát simán megszerezhette volna.
Hagyd abba ezt az ostobaságot! - Lehetséges utóda megszégyenítette Pressmant