A Fidesz–KDNP, a DK és az MSZP szavazói a leginkább elkötelezettek pártjuk mellett, hiszen tízből hat választójuk tekinthető biztos szavazónak. A Tárki szerint a Jobbik szavazóinak elkötelezettsége csökkent: tavaly novemberben ugyanis tízből hét, idén szeptemberben pedig már csak öt szavazójuk áll biztosan a párt mögött. Ugyanez az arány az LMP esetében a legalacsonyabb: tíz szimpatizánsukból csak négyen ígérik biztosra részvételüket egy következő választáson.
A Tárki ezzel egyidőben azonban kiemeli, a bizonytalanok vagy a pártpreferenciájukat el nem árulók aránya 52 százalékról 55 százalékra nőtt az elmúlt két hónapban és csak a pártot választók negyede ígéri biztosra részvételét a következő voksoláson.
10 százalékkal vezet a Fidesz
Nemcsak a választóktól, hanem a pártoktól is elvárja az eddiginél nagyobb aktivitást az előzetes regisztráció intézménye – mondta el az mno.hu számára Boros Bánk Levente politológus. A kormánynak nem ez az első ötlete, amellyel egy újfajta demokráciafelfogás meghonosodást szorgalmazza, ilyen a nemzeti konzultáció intézménye is.
Nem sérül az egyenlő hozzáférés elve a feliratkozással, és a kizárás vádja sem igaz, mivel a korábbi választásokon is milliók maradtak távol a szavazástól – nyilatkozta az mno.hu-nak Kiszelly Zoltán, aki szerint sokkal tudatosabb döntés lesz a 2014-es.
A nyár utolsó hónapjában is megőrizte vezető pozícióját a Fidesz–KDNP, így a kormánypártok már 62 hónapja állnak a közvélemény-kutatások élén. Az ellenzék támogatottsága együttesen bár nagyobb, mint a kormánypártoké, de a köztük lévő mély ellentétek miatt egyelőre nem várható összefogás.
A Tárki felméréséből az derül ki, hogy szeptemberben a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népességen belül a júliusi 18 százalékról 15 százalékra csökkent, az MSZP népszerűsége 12 százalékról 11 százalékra mérséklődött. A pártválasztók körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 38 százalékról 34 százalékra, a szocialistáké pedig 25 százalékról 24 százalékra csökkent.
Felmérésük alapján a többi parlamenti párt népszerűsége lényegében változatlan: júliusban a Jobbikot a teljes népesség 10 százaléka, szeptemberben pedig 9 százaléka választotta, a pártválasztók körében pedig 22 százalékról 21 százalékra esett a támogatottságuk. Az LMP a teljes népességen belül júliusban és szeptemberben egyaránt 5 százalékot, a biztos pártválasztók körében 10-10 százalékot ért el.
A Tárki szerint a DK volt az egyetlen párt, amely növelni tudta népszerűségét, szavazóinak aránya ugyanis a teljes népességen belül 2 százalékról 3 százalékra, a pártválasztók körében pedig 3 százalékról 7 százalékra emelkedett.
Nincs hatása a feliratkozásnak
Mint arról az mno.hu beszámolt, növelte előnyét a Fidesz–KDNP az MSZP-vel szemben szeptemberben a biztos pártválasztók körében – derült ki az Ipsos felméréséből, amelyben a választási feliratkozás hatásait is vizsgálták. Kutatásuk szerint a teljes népesség 41 százaléka kívánja lajstromba vetetni magát, a pártok közötti erőviszonyokon ez jelentősen nem változtatna.
A cég adatai szerint a pártok reménybeli, aktívnak és elkötelezettnek nevezhető szavazói jelenleg mindösszesen 2,3-2,4 millióan vannak. Az Ipsos eredményei azt mutatják, hogy a Fidesznek 900-950 ezer olyan támogatója van, aki nemcsak részt venne a választáson, hanem az ezt megelőző regisztrációt is vállalja. A szocialista párt most 650-700 ezres bázissal számolhat, a Jobbiknak 300-350 ezer fős feliratkozást és voksolást tervező híve van. A DK-hoz és az LMP-hez erősen kötődő választópolgárok száma megközelítőleg 100-100 ezer fő.
