Felidézte, hogy a négy ombudsmanból álló rendszert felváltotta az egy biztos rendszere, és az európai államok döntő többségében ez így működik. Szabó Máté értékelése szerint az egy ombudsmanos rendszer nem kevesebb, mint a korábbi, sőt a tavalyi évet az ombudsmani rendszer gazdagodásaként jellemezte. „Hatékonyabb, erőteljesebb és az alapjogokat együttesen érvényesítő intézmény jött létre” – állapította meg, hozzátéve: ebben Fülöp Sándor lemondása sem ingatta meg. A biztos úgy fogalmazott: az ombudsmanok tematikus tagolása kezdettől fogva zsákutca volt, nem világos legitimitású területekkel, és ez sok feszültséget eredményezett.
5000 panasszal foglalkoztak
Kiemelte, hogy közel ötezer panaszt dolgoztak fel, és különböző ügyeket taglalva kitért a betegjogi témákra, megállapítva hogy ma Magyarországon szünetel a betegjogi érdekképviselet. A felelős közalapítvány 2010-es megszüntetése óta még mindig névleg működik csak az új betegjogi központ, nincs igazgató, költségvetés.
Szabó szólt még a katasztrófavédelmi ügyekről is, külön említve a kolontári vörösiszap-katasztrófát. Kifejtette: meglehetősen ellentmondásos kép rajzolódik ki, a koncentrált kormányzati törekvések, források ellenére egy évvel a történtek után még mindig nagyon sok elégedetlen hanggal találkoztak.
Elmondta, hogy az ombudsmanon keresztüli Alkotmánybírósághoz fordulás hatékonyabb egyéni és kollektív jogérvényesítést tesz lehetővé. Megjegyezte azt is, hogy az alaptörvény a kollektív jogok felé való elmozdulása a környezetvédelem, a nemzetiségi jogok tekintetében új perspektívákat nyit meg az állampolgári jogok teljesebb érvényesítése felé.
Egyhangúlag fogadták el
Alapvető és fontos elemeket tartalmaz a Felvidéken élő magyarság számára a nemzeti megmaradást és fejlődést érintő alapkérdésekben a szlovákiai magyar szervezetek által a közelmúltban elfogadott dokumentum – az erről szóló támogató nyilatkozatot egyhangúlag fogadta el keddi ülésén az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottsága.
A nyilatkozatban rögzítették, hogy a testület örömmel értesült a Szlovákia Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd által aláírt A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentum elfogadásáról. A nemzeti összetartozás bizottsága a jövőben minden olyan kezdeményezést támogat, amely szolgálja a magyar nemzeti közösségek szülőföldjükön való boldogulását – zárul a nyilatkozat.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil szervezet, a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd képviselői szeptember 24-én Pozsonyban írták alá a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumát, amely egy alapelvrendszert, a felvidéki magyarság legfontosabb törekvéseit rögzíti. Az alapdokumentum összefoglalja a szlovákiai magyarok megmaradásához szükséges célokat, rögzíti közös értékeiket, és rámutat a megmaradás feltételeire.
