A tájékoztatás szerint a Mal Zrt.-nél bekövetkezett vörösiszap-katasztrófát követően rendelték el az egyes társaságok privatizációs szerződésében vállalt környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének a vizsgálatát. A Kehi hét tényállás – köztük csalás, sikkasztás, közokirat-hamisítás, hűtlen kezelés, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és környezetkárosítás bűncselekményének gyanúja – miatt összesen öt ügyben tett ismeretlen tettes ellen feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, a nyomozás folyamatban van.
Nem minden kár számszerűsíthető
A bűncselekmények miatt bekövetkezett és számszerűsíthető kár kamatok nélkül 160 millió forintra tehető, a Kehi a vizsgálatok során egymilliárd forint összegű, még érvényesíthető állami követelést állapított meg, amely a Mal Zrt.-t terheli. A hivatal közlése szerint a bűncselekményekkel érintett kár nagy része ugyanakkor nem számszerűsíthető, példaként a környezetkárosítást, a köz- és magánokirat hamisítást és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését emelték ki.
Az ellenőrzés elsődlegesen a privatizált alumíniumipari társaságokat, a Mal Zrt.-t, a Motim Zrt.-t és az érdekeltségükbe tartozó cégeket – Inotai Alumínium Kft., Köbal Kőbányai Könnyűfémmű Kft. – valamint a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt.-t, továbbá a közép-dunántúli és az észak-dunántúli környezetvédelmi hatóságokat érintette.
Fiktív szerződéseket is találtak a Malnál
A Kehi a DRV Zrt. és a Mal Zrt. között létrejött szerződések tekintetében tárt fel fiktív karbantartási szerződéseket, amelyek alapján a DRV Zrt. az önköltsége alatt értékesített évi mintegy 300 ezer köbméter ivóvizet a Mal Zrt. részére. Az üggyel összefüggésben hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen – közölték.
A Mal Zrt. privatizációs szerződésével kapcsolatban megállapították, hogy a vállalt 15 éves időszak alatt a cég több környezetvédelmi feladatot nem vagy csak a hatóság által előírt határidőn túl teljesített. A környezetvédelmi mulasztások miatt és egyéb jogcímek alapján a Mal Zrt.-t a Kehi számításai szerint mintegy egymilliárd forint még érvényesíthető fizetési kötelezettség terheli, ezenfelül több olyan állami követelést is feltárt a hivatal, amelyek mára elévültek. A privatizációs szerződés megszegéséből eredően több száz milliós nagyságrendben állapítottak meg el nem évült fizetési kötelezettségeket a Motim Zrt.-nél is, valamennyi pénzkövetelés érvényesítésére a hivatal javaslatot tett.
