A bíróság kimondta: a cég a gátszakadással összefüggésben megsértette a felperesek, azaz az iszapkatasztrófa károsultjainak emberi méltósághoz, magánlakáshoz, testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogait. A két közbenső ítélet az első alkalom, hogy bíróság megállapította a cég kártérítési felelősségét az iszapkatasztrófa okozta károkkal összefüggésben.
A bíróság a cég tevékenységét veszélyes üzemnek minősítette, s a bizonyítási eljárás során azt is megállapította, hogy az környezetet terhelő, környezetet veszélyeztető tevékenységet folytatott. A bíró hangsúlyozta: ilyen létesítmény üzemeltetése esetén csekély hiba vagy mulasztás is előre felbecsülhetetlen méretű károkat tud okozni.
Még fellebbezhetnek
A törvényszék kimondta: a gátszakadás több ok együttese miatt történt. Ilyenek voltak a többi között a létesítmény építésével, karbantartásával kapcsolatosan feltárt hiányosságok, az altalaj vizsgálatának hiánya, a tervezési, alapozási és állékonysági vizsgálatok hiányosságai, a nem megfelelő gátépítési technológia alkalmazása, továbbá a nátronlúgos csurgalékvíz hatására bekövetkezett talajtörés.
A bíróság megállapította, hogy ezek az okok nem a cég veszélyes üzemi tevékenységén kívül eső és elháríthatatlan okok voltak, így a cég felelőssége a gátszakadás következtében bekövetkezett károkért fennáll. A közbenső ítéletek egyik esetben sem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani.
Az első eljárásban egy férfi az iszapkatasztrófa kapcsán indított kártérítési pert. A felperes keresetében mintegy 19 millió forintot kért, mert a vörösiszap eláztatta a telkét, a házát, a garázsát, és mert a katasztrófában valamennyi vagyontárgya használhatatlanná vált.
Irányadók a döntések
A második eljárásban egy kolontári család perli a céget mintegy 20 millió forintra. Nekik is lakhatatlanná vált az otthonuk, továbbá a termőföldjeik használhatatlanná váltak. A katasztrófa következtében egy hozzátartozójuk, egy 82 éves asszony életét vesztette.
Magyar Gábor, a második perben a családot képviselő ügyvéd a tárgyalás után arra az újságírói kérdésre, hogy milyen kihatással lehetnek ezek a közbenső ítéletek a többi, folyamatban levő ügyre, azt mondta: a jogalap tekintetében irányadók ezek a döntések. A jogi képviselő – aki arra számít, hogy a közbenső ítélet ügyében az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik – több tucat perről beszélt, amelyekben többmilliós kártérítéseket követelnek a károsultak.
Az egyik károsult volt az első, akinek a bíróság kártérítési előleget ítélt meg. Tízmillió forintot már kapott a férfi, de további 14 millió forintra tartott igényt, mert házát, kertjét és ingóságait is elvesztette.
15 személy ellen emeltek vádat
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
Az ügyészség az ügyben halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat 15 terhelttel szemben. A vádlottak annak idején valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottjai voltak. A vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához.
A MÁV és a Mal kártérítési pere december elején folytatódik
Egy másik ügyben is folyik egy eljárás a Mal Zrt. ellen. Eljárásjogi okból december 5-re halasztotta a Fővárosi Törvényszék a MÁV Zrt. és a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. közötti kártérítési per következő tárgyalását.
A döntést az eljáró bíró azzal indokolta a csütörtöki tárgyaláson, hogy a perbe hívott Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek megküldött tértivevény még nem érkezett vissza a bírósághoz, így nem lehet abban állást foglalni, hogy a felügyelet elfogadta-e a perbe hívást.
A csütörtöki tárgyaláson a bíró elutasította az alperes Mal Zrt. azon indítványát, hogy tanúként hallgassák meg Bakonyi Zoltánt, a Mal vezérigazgatóját. A MÁV 2011 tavaszán azért fordult a bírósághoz, mert az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának gátszakadása miatt súlyosan megrongálódott a vasúti pálya, egy hónapig szünetelt a vonatközlekedés, és a helyreállítás jelentős kiadásokat jelentett. A vasúttársaság ezért 282 millió forint kártérítést kér a Maltól.
