Arról dönthetnek, hogy a Mal Zrt.-nek kell-e kártérítést fizetnie az iszapömlés miatt. Erre akkor kerülhet sor, ha a bíróság kimondja: a vállalat a felelős a két éve történt gátszakadásért, majd az emiatt bekövetkezett pusztításért.
Az egyik károsult volt az első, akinek a bíróság kártérítési előleget ítélt meg. 10 millió forintot már kapott a férfi, de további 14 millió forintra tart igényt, mert házát, kertjét és ingóságait is elvesztette.
Vörösiszap: nem hitték, hogy ekkora a baj
Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója, a vörösiszapper elsőrendű vádlottja a pénteki tárgyaláson azt mondta, először egyikük sem gondolta, hogy ekkora a baj. Bakonyi Zoltán a keddi tárgyaláson kijelentette, a vádirat nem elég szakmai. A büntetőtanács előtt pedig úgy nyilatkozott, nem bűnös az ellene felhozott vádakban. Bakonyi Zoltán úgy fogalmazott: nehezen fogadja el, hogy a törvényszék nem az abszolút igazságról dönt, nem a katasztrófa okait keresi, hanem csak arról határoz, hogy a vádlottak bűnösek-e.
A per hétfői tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken D. József, a Mal Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, másodrendű vádlott azt mondta, előre nem látható, elháríthatatlan és kivédhetetlen volt a katasztrófa.
Háromezer oldalon cáfolják a szakértőket
A vörösiszap-katasztrófa büntetőügye szeptember 24-én kezdődött meg a Veszprémi Törvényszéken rendkívüli érdeklődés mellett. Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán nem ismerte el felelősségét, a vezérigazgatót védő Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elmondta: háromezer oldalas szakértői jelentést tárnak a bíróság elé, hogy cáfolják a hatóságok által kirendelt szakértők véleményét.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
