D. József, a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper másodrendű vádlottja – aki nem ismerte el bűnösségét – négy órán át olvasta fel írásos vallomását a Szabó Györgyi vezette büntetőtanács előtt, de kérdésekre nem válaszolt. Kijelentette: a vádiratban tévesen szerepel, hogy a zagytározó felszínén átlagosan egyméteres vízoszlop volt, mivel ez a műszaki adottságok miatt lehetetlen.
Másodrendű vádlott: A vörösiszap nem számított veszélyes anyagnak
D. József vitatta a gátszakadás vádiratban rögzített időpontját (a 12.05 és 12.10 között helyett, számításai szerint az 12.14 perckor következett be), valamint a szennyezés fokát és vádiratban rögzített mértékét is. Vallomásában többször kitért arra, hogy az akkor érvényben lévő rendeletek és besorolások szerint a vörösiszap nem számított veszélyes anyagnak, az ajkai üzem pedig veszélyes üzemnek; a Mal Zrt. X-es tározónál folytatott tevékenysége nem tartott a Seveso-rendelet alá.
Megismételte a korábbi vallomásokban is elhangzottakat: a Mal Zrt. az engedélyekben szereplő mennyiségű és összetételű vörösiszapot kezelte. A hatóság pedig nem emelt kifogást a hulladék mennyisége miatt; a kenyerestanyai szivattyúház úgynevezett vész max jelzése nem utalt a katasztrófa kialakulására, a megnövekedett szivattyúműködés nem hozható összefüggésbe a katasztrófával, nem nevezhető vészhelyzeti előjelnek.
Olvassa el az MNO cikkeit a témával kapcsolatban:
• Borzalom Kolontáron: felelnek a vádlottak
• Vörös föld
Talajmechanikai jelenségek okozták a katasztrófát
D. József hangsúlyozta, hogy a katasztrófa nem a Mal Zrt. munkatársainak mulasztása miatt következett be. Vallomása szerint a kazettákat naponta körbejárással ellenőrizték, a szükséges karbantartásokat elvégezték; a kazetta megerősítését egy szakhatóság sem tartotta szükségesnek. A szakadást az altalajban végbemenő talajmechanikai jelenségek okozták, nem a gát falának állékonysága – jegyezte meg. Felidézve a katasztrófa napját, azt állította, hogy a katasztrófa mértékéről akkor kapott valós képet, amikor a helyszínre érkezett, addig úgy vélte, kisebb méretű a baleset.
Vörösiszap-katasztrófa: 15 ember ellen emeltek vádat
Ismert, az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt 15 ember ellen emelt vádat január közepén.
Az ügy elsőrendű vádlottja Bakonyi Zoltán, az ajkai timföldgyár vezérigazgatója, a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes, a harmadrendű vádlott pedig F. Józsefné környezetvédelmi felelős.
Szeptemberben kezdődtek a tárgyalások
A vörösiszap-katasztrófa büntetőügye szeptember 24-én kezdődött meg a Veszprémi Törvényszéken rendkívüli érdeklődés mellett. Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán nem ismerte el felelősségét, a vezérigazgatót a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János védi, aki azt mondta: háromezer oldalas szakértői jelentést tárnak a bíróság elé, hogy cáfolják a hatóságok által kirendelt szakértők véleményét.
Tíz ember halt meg a súlyos katasztrófában
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4–11. között vizsgálta Magyarországon a két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa emberi jogi hatásait.
Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.
Két esztendeje, déltájban szakadt át a gát Kolontár és Ajka között, a környék és az ország nyakába zúdítva a világviszonylatban is példátlan környezeti katasztrófát.
