Kivédhetetlen volt a vörösiszap-katasztrófa?

Előre nem látható, elháríthatatlan és kivédhetetlen volt a vörösiszap-katasztrófa – mondta a másodrendű vádlott az ügy tárgyalásán.

Vörösiszap-katasztrófa: 15 ember ellen emeltek vádat

Ismert, az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt 15 ember ellen emelt vádat január közepén.

Az ügy elsőrendű vádlottja Bakonyi Zoltán, az ajkai timföldgyár vezérigazgatója, a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes, a harmadrendű vádlott  pedig F. Józsefné környezetvédelmi felelős.

Szeptemberben kezdődtek a tárgyalások

A vörösiszap-katasztrófa büntetőügye szeptember 24-én kezdődött meg a Veszprémi Törvényszéken rendkívüli érdeklődés mellett. Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán nem ismerte el felelősségét, a vezérigazgatót a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János védi, aki azt mondta: háromezer oldalas szakértői jelentést tárnak a bíróság elé, hogy cáfolják a hatóságok által kirendelt szakértők véleményét.

Tíz ember halt meg a súlyos katasztrófában

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4–11. között vizsgálta Magyarországon a két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa emberi jogi hatásait.

Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.

Két esztendeje, déltájban szakadt át a gát Kolontár és Ajka között, a környék és az ország nyakába zúdítva a világviszonylatban is példátlan környezeti katasztrófát.