Borzalom Kolontáron: felelnek a vádlottak

Tíz halálos áldozat; gyors újjáépítés; Gyurcsány cégtársa is érintett; tizenöt személy ellen emeltek vádat. Mi történt a katasztrófa után? Az MNO összefoglalója.

Tízen vesztették életüket

Mint ismert, 2010. október 4-én átszakadt a Mal Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 300-szor 500 méteres vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, körülbelül 600-700 ezer köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a devecseri kistérségben. 

A szörnyű katasztrófában tíz ember vesztette életét, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház vált lakhatatlanná. A legtöbb sérült a lúgtól első- vagy másodfokú égési sérülést szenvedett. Egy kisgyermek szeme a lúg marásától súlyosan megsérült. A legsúlyosabb sérült testfelületének közel 70 százaléka égett meg. Hazai és világviszonyban az iparágban eddig még sosem történt hasonló katasztrófa. 

Ki felelős? 

Orbán Viktor miniszterelnök október 5-én azt nyilatkozta, hogy emberi mulasztás történhetett, amit kivizsgálnak: „Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége.” 

A katasztrófa kapcsán Bakonyi Zoltán, a Mal vezetője azt a felháborító kijelentést tette, hogy a vörösiszap nem veszélyes, az iszapban nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyagról van szó. Erre válaszul Pintér Sándor belügyminiszter azt ajánlotta a cégvezetőknek, hogy ha szerintük nem veszélyes az anyag, akkor fürödjenek meg benne. 

Gyurcsány cégtársa volt

Időközben egyre több „érdekesség” derült ki a timföldgyár tulajdonosairól. A Mal Zrt.-ben 40 százalékos részesedése van Tolnay Lajosnak is, akit a 21. leggazdagabb magyarként tartanak számon, a részvények 30-30 százalékát pedig Bakonyi Árpád (az őrizetbe vett Bakonyi Zoltán apja) és Petrusz Béla igazgatósági tagok birtokolják. Tolnay – amellett, hogy ő a vezető részvényes – egyben a társaság elnöke is. 

Ismert, Tolnay Lajos korábban másfél évig cégtársa volt Gyurcsány Ferencnek. 2001 júniusától 2002 októberéig Tolnay cége és a Gyurcsány-féle Altus egy időben volt résztulajdonosa a szállodákat birtokló M. A. B. Ingatlanhasznosító Kft.-nek. Ezenkívül az ugyancsak Gyurcsány érdekeltségébe tartozó Magyaróvári Timföld és Műkorund (Motim) Kft. a Mal Zrt.-vel (és három másik társasággal) együtt szerezhette meg 1996-ban zártkörű pályázaton a Bakonyi Bauxitbánya Kft. 72 százalékos üzletrészét. Tolnay és Gyurcsány cégének közös érdekeltsége volt a Bauxit Bányavagyon-kezelő Kft.-ben és az Első Magyar Timföldipari Kft.-ben is.

Privatizáció

Bakonyi Árpád 1995. május 30-a és 1997. december 31-e között a Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. elnöke volt. Az rt. ajkai gyárának privatizációját 1997-ben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. döntése alapján a Hungalu készítette elő. Két pályázatot hirdettek, a másodikra két ajánlat érkezett. Az egyiket a részben az Inotai Alumínium Kft. tette, amelyet korábban a Bakonyi Árpádhoz köthető Mal Zrt. felvásárolt.

Bakonyi szerint azért az Inotai Alumínium Kft. nyert, mert vállalta az ajkai gyár tevékenységének folytatását és a környezet megóvását. Elmondta, a hazai alumíniumtermelést privatizálni kellett, mert a rendszerváltozás idején a világgazdasági válság érzékenyen érintette az iparágat, emellett 1990 decemberében megszűnt az a szovjet–magyar szerződés, amely 1962 után biztonságos feltételeket teremtett a gyártáshoz. Az üzletember cáfolta, hogy tízmilliós vételárért jutottak volna a vevők a vagyonhoz, állítása szerint kifizették az állami vállalat 433 milliós tartozását is. Bakonyi nem emlékezett rá, hogy ez tőkeemelés, kölcsön vagy ajándékozás formájában történt-e meg. 

Rekord tempóban döntöttek

Az Országgyűlés rekord tempóban, október 11-én fogadta el a lex Malnak becézett törvényt, amely – a honvédelmi törvény módosításaként – lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását. Orbán Viktor szintén október 11-én, napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják.

Október 13-án a vezérigazgatót szabadlábra helyezték, mert a bíróság szerint bűncselekmény alapos gyanúja nem állt fenn, illetve nem kell tartani a gyanúsított szökésétől, bizonyítékok megsemmisítésétől. A megyei főügyészség a döntés ellen – eredmény nélkül – fellebbezett. 

2010. november 30-án, kedden megkezdődött az első kártérítési per a vörösiszap-katasztrófa miatt a Mal Zrt. ellen. Konkoly József devecseri lakos ügyvédje, Hidasi Gábor arra kérte a bíróságot, hogy ítéljenek meg 19 millió 327 ezer forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést a felperesnek.

Makovecz tervei alapján új negyed épült 

Devecserben 2011. július 18-án adták át azokat a házakat, amelyeket a vörösiszap-áradás során elpusztult épületek helyett emelt az állam a károsultaknak. A város határában Makovecz Imre építész tervei alapján építtetett az állam új lakónegyedet. A közel kilencven épületet magába foglaló új városrészben nincs két egyforma otthon, a károsultak volt ingatlanjaikkal közel megegyező méretű épületbe költözhettek, amelyekben kész konyha és fürdőszoba várta új tulajdonosaikat. Ugyancsak aznap adták át a tragédia helyszínének szomszédságában emelt rendőrőrsöt.

A helyreállítás során többek között felállítottak egy egészségügyi szűrőközpontot Devecserben, amely 2010. december 15-étől üzemelt 2011 végéig. A rendelőkben folyamatosan figyelemmel kísérték az iszapkatasztrófa által érintett lakosság egészségi állapotát, mintegy nyolcezer ember számára előjegyzéssel biztosították az ellátást. Idén nyáron az iszaptározó kiporzása okozott riadalmat a térségben, akkor a veszprémi bányakapitányság egy hónapot adott a timföldgyárnak, hogy azt megszüntesse. A cég végül elhárította a problémát. 

Kiemelt szervezetté minősítették 

A kormány szeptember 20-án stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Mal-t. Az ajkai timföldgyár a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa után csaknem kilenc hónapra állami felügyelet alá került az úgynevezett „lex Mal” alapján. Az állami felügyelet 2011. július elsejéig tartott.

A Mal a vörösiszap-katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzd: a katasztrófával közvetlenül összefüggő költségek 3,5 milliárd forintot tettek ki, 2,5 milliárd forint kiadás az üzemzavar miatt keletkezett, míg további 3 milliárdot a bankok vontak ki a cég finanszírozásából.  

A cég tetemes, mintegy másfél milliárd forintos tartozást halmozott fel a Bakonyi Erőmű Zrt.-vel szemben. Emiatt a kormány tárgyalási ajánlatot tesz az erőmű megvásárlására – közölte egy hete a Kormányszóvivői Iroda. A Mal Zrt. a KPMG által elvégzett vagyonértékelés szerint jelenleg több mint 20 milliárd forintot ér, a térség legnagyobb munkáltatójaként a beszállítókkal együtt 5-6 ezer embernek ad munkát.