Hiányosnak tartja a vádiratot a Mal-vezér

A vádirat nem elég szakmai – mondta az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán vezérigazgató a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalásán.

PR
2012. 10. 16. 14:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Mal-per elsőrendű vádlottja szerint a vádiratból hiányoznak a természettudományos ismeretek. Bakonyi Zoltán a Szabó Györgyi vezette büntetőtanács előtt úgy nyilatkozott, nem bűnös az ellene felhozott vádakban. Bakonyi Zoltán úgy fogalmazott: nehezen fogadja el, hogy a törvényszék nem az abszolút igazságról dönt, nem a katasztrófa okait keresi, hanem csak arról határoz, hogy a vádlottak bűnösek-e.

Nem hagyja, hogy elválasszák a családjától

Mint mondta, 2010. október 4-e borzalmas, tragikus nap volt. Ha bármiféle előjele lett volna, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a történteket. A folyamatos önvizsgálat talán soha nem múlik el az életükből, hiába volt elkerülhetetlen a katasztrófa, örök teher a vállukon – tette hozzá. A vádak nagy részét már a nyomozati szakaszban tisztázni lehetett volna, de erre nem kaptak lehetőséget – mondta, kijelentve: „nem fogom ölbe tett kézzel nézni, hogy a rossz nyomozati anyag alapján elválasszanak a családomtól”. Álláspontja szerint „a természettudományos ismeretek teljes hiánya jellemző a vádiratra”, ezért a jegyzőkönyvhöz háromezer oldal „tudományos anyagot” csatolt.

A vádiratban szereplő, „erősen lúgos” kifejezés a vörösiszappal kapcsolatban az elsőrendű vádlott szerint nem értelmezhető, mivel a magyar szabványok szerint a kiömlött anyag csupán az irritáló tartomány legalsó részébe esik. Bakonyi Zoltán, akárcsak hétfőn a másodrendű vádlott, D. József műszaki vezérigazgató-helyettes, vitatta a gátszakadás időpontját, ami szerinte 7 perccel később következett be, mint az a vádiratban szerepel. Vitatta a tározóban lévő anyag mennyiségét is, a 920 ezer köbméternyi vörösiszapot irreálisan soknak nevezte.

Környezettudatos cégnek nevezte a Malt

Hivatkozott az Országos Egészségpénztár adataira, amelyek szerint 161 ember vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, a vádiratban szereplő 226-tal szemben, és nagy részüket nyolc napon belül gyógyuló sérülés érte. Bakonyi Zoltán nem értette, miért vádolja az ügyészség azzal, hogy a katasztrófa bekövetkeztekor nem értesítette a hatóságokat, hiszen azok akkor már a helyszínen voltak. A vörösiszap nem a timföldgyártás mellékterméke, hanem a hidrátgyártásé, amiből a vádiratban – számára érthetetlen módon – veszélyes anyag lesz – pontosította a vádiratot Bakonyi Zoltán.

Az elsőrendű vádlott vetítéssel kísérve bemutatta a Mal Zrt. felépítését, működését, hangsúlyozva, hogy a cégnek nettó költségvetési befizetése húszmilliárd forint évente, és hat külföldi leányvállalata is van. Fontosnak tartotta a gyár történetéből kiemelni, 1990-ben áthelyezték a vasútvonalat és a Torna patakot új mederbe terelték, ezzel ugyanis adott lett az iszaptározó medence lefolyási iránya.

A gyárban folyó munkával kapcsolatban megjegyezte: az érintett települések polgármesterei közül kettő is az ajkai gyártelepen dolgozott, tisztában voltak azzal, hogy mi történik. A három és fél órás prezentáció során a Malt környezettudatos cégnek nevezte, amelytől távol állt a gondatlanság.

Elháríthatatlannak nevezte a katasztrófát a vezérigazgató-helyettes

A vezérigazgató védője a Hír TV Rájátszás című műsorában azt mondta hétfő este: nem fogja elismerni bűnösségét Bakonyi Zoltán a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben a keddi tárgyalási napon.

A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4–11. között vizsgálta hazánkban a két évvel ezelőtti katasztrófa emberi jogi hatásait.

Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának állam által kifizetett költsége.

Ismert, a per hétfői tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken D. József, a Mal Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, másodrendű vádlott azt mondta, előre nem látható, elháríthatatlan és kivédhetetlen volt a katasztrófa.

Szeptemberben kezdődtek a tárgyalások

A vörösiszap-katasztrófa büntetőügye szeptember 24-én kezdődött meg a Veszprémi Törvényszéken rendkívüli érdeklődés mellett. Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán nem ismerte el felelősségét, a vezérigazgatót védő Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elmondta: háromezer oldalas szakértői jelentést tárnak a bíróság elé, hogy cáfolják a hatóságok által kirendelt szakértők véleményét.

Tíz ember halt meg a súlyos katasztrófában

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.