Szeptemberben hét időközi önkormányzati választást tartottak hazánkban, amelyek közül egyértelműen kiemelkedett a hódmezővásárhelyi polgármester-választás. Abból a szempontból is egyedülálló volt a csongrádi voksolás, hogy megyei jogú városban legutóbb 2009-ben tartottak időközi megméretést. Akkor Pécsett Páva Zsolt, a Fidesz–KDNP jelöltje kétharmados fölénnyel győzte le Szili Katalin szocialista házelnököt.
Az e havi választásokon 47 442 fő élhetett volna állampolgári jogával, akik közül 16 889 fő ment el szavazni, ami 35,6 százalékos részvételi aránynak felelt meg. A legtöbben Gersekaráton (65,43 százalék), míg a legkevesebben Hódmezővásárhelyen (33,06 százalék) voksoltak. A havi átlagos részvételt egyértelműen a megyei jogú város adata nyomta le. Mint arról az mno.hu korábban írt: a megyei jogú városokban és a tízezer főnél népesebb településeken a részvétel mindig alacsonyabb, mint a kisebb településeken, és ez a tendencia szeptemberben is érvényesült.
Örültek, de minek
Mint ahogyan az a korábbi hónapokban látható volt, szeptemberben is a független jelöltek domináltak, egyedül csak a Fidesz–KDNP tudott Hódmezővásárhelyen nyerni. Több településen csak egy jelölt volt a polgármesteri posztra, ami szintén a magasabb részvétel ellen hatott. A kormánypárt számára mindenképpen visszalépésnek számít, hogy míg Dunaföldváron 2010-ben a Fidesz–KDNP jelöltje futott, addig most egy független jelölt hódította el a polgármesteri széket, akit egyébként az MSZP támogatott.
A Tolna megyei városban történteket követően a balliberális sajtó gyakorlatilag örömtáncot lejtett, mivel szerintük ez az eredmény lényegesen messzebbre mutat, mint azt bárki gondolná. Ennek kapcsán két dolgot érdemes megjegyezni. A Fidesz–KDNP jelöltje több szavazatot kapott, mint 2010 őszén. Akkor két független jelölt is indult, köztük Horváth Zsolt, a mostani győztes is, és a két szereplő a választáson együtt több szavazatot kapott, mint a mostani nyertes.
Egy tízezer főnél kisebb népességű településen mindig az adott egyéni jelölt személye esik nagy súllyal a latba, mint a párt színe. Ráadásul az MSZP logója most sem szerepelt a szavazólapon, aminek a fényében a párt sikeréről beszélni elég furcsa dolog. Nem újdonság, hogy pártok adott esetben független jelölteket támogatnak, de ezeket az eredményeket országos szintre emelni nem túlságosan érdemes.
Nem volt áttörés
Hódmezővásárhelyen Lázár János lemondása miatt kellett időközi választást tartani, mivel a politikus júniustól a Miniszterelnökséget vezeti államtitkári rangban. A választás előtt hetekig fő téma volt, hogy a baloldali ellenzék képes-e közösen jelöltet állítani, de végül erre nem került sor, annak ellenére sem, hogy a baloldali térfélen csak az MSZP maradt. Az LMP és a DK „belengette” hogy mégis állít polgármesterjelöltet, de erre nem került sor, amit a gyenge helyi szervezettségükkel lehet magyarázni.
A választás nem okozott meglepetést, mivel a kormánypártok jelöltje simán győzött, ami a jobboldal fellegvárának számító városban könnyen megjósolható volt. Az MSZP, bár 22 százalékot kapott, de ez még mindig kevesebb, mint az a szavazatmennyiség, amit 2010-ben az MSZP és a Zöld Baloldal jelöltje együtt kapott. A választás nagy vesztese a Jobbik lett, mivel jelöltje messze lemaradt a második helytől, és egy független politikus is majdnem megelőzte őket.

Újabb tó vizében találtak életveszélyes baktériumot