Nem csökkentik az özvegyi nyugdíjakat

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Nem csökken a felére az özvegyi nyugdíja azoknak, akik rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülnek, korábban pedig szociális járadékot kaptak.

WL
2012. 10. 01. 17:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szeptember 11-én a parlamentben – egy másik törvényjavaslat vitájában – azt mondta: az ügyben a jogalkotó és a nyugdíjbiztosító is súlyos hibát követett el, ezért a minisztériumban és a nyugdíjbiztosítónál is belső vizsgálatot rendeltek el a személyi felelősség megállapítására. Szavai szerint az özvegyi nyugdíjának csökkentéséről nagyjából háromezer embert értesítettek, de egyiküket sem éri hátrány, az emberierőforrás-miniszter mindannyiuknak bocsánatkérő levelet küld a kormányzati hiba miatt.

Elveszítik mandátumukat

Elveszíti mandátumát az az önkormányzati, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselő, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek – döntött a fideszes Lázár János kezdeményezésére az Országgyűlés hétfőn.

A 292 támogató szavazattal, 49 ellenében, tíz tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt önkormányzati képviselőnek a jogerős ítéletről a kézhezvételtől számított három napon belül tájékoztatnia kell a képviselő-testületet, illetve közgyűlést, az illetékes választási bizottságot és a fővárosi vagy megyei kormányhivatalt. Képviselői megbízatásának megszüntetését a képviselő-testület állapítja meg.

A rendelkezést a törvénymódosítás hatályba lépése után jogerőre emelkedő ítéletekre kell alkalmazni, és az a 2014-es önkormányzati választások után is fennmarad. Hasonló változtatás lép életbe a nemzetiségi törvényben, kimondva, hogy a nemzetiségi önkormányzat méltatlanság miatt megszünteti annak a képviselőnek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.

Csökkentett terhek

A munkáltatói terhek csökkentését, a vállalkozási környezet javítását célzó törvénymódosításokat fogadott el hétfőn az Országgyűlés a kormány munkahelyvédelmi akciótervének megvalósítása érdekében.

A képviselők 298 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A parlament döntése a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóknak, továbbá a munkába visszaálló kismamáknak, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak, valamint a tartósan munkanélkülieknek kedvez, akik után a munkáltatók csökkentett mértékű szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást fizethetnek.

Az Országgyűlés döntése értelmében a munkáltatók általánosságban legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehetnek igénybe 14,5 százalékos kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból az említett társadalmi csoportokba tartozó munkavállalók után. Az elfogadott törvényjavaslatba bekerült továbbá, hogy a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak két évig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük, maximum 100 ezer forint bruttó bér esetén.

A Ház emellett lehetőséget adott a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre, és megemelte az alanyi adómentesség értékhatárát is. A pénzforgalmi alapú áfaelszámolást – több más részletfeltétel mellett – azok a vállalkozások választhatják, amelyek összes termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása egymást követő két évben nem haladja meg az évi 125 millió forintot. Alanyi adómentességgel – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – pedig azok élhetnek, akik árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az évi hatmillió forintot.

Matolcsy György az előterjesztés szeptember elején kezdődő parlamenti vitájában úgy fogalmazott, a Ház olyan mértékű támogatásokat, kedvezményeket, ösztönzéseket fogadhat el, amelyek „átütik a vasbetont, átütik a tetőt”, így a kormány megvédhet 1,5 millió munkahelyet és több százezer újat teremthet. A nemzetgazdasági miniszter a hétfői záróvitában az ellenzéki képviselők kritikáira reagálva kijelentette: megvan az akcióterv költségvetési forrása.

Egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása

A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint, amelyet hétfőn 236 igen szavazattal, 32 nem és 54 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A gazdasági minisztérium számítása szerint a kisadózók tételes adója 15-20 milliárd forinttal, a kisvállalkozói adó 30 milliárd forinttal csökkentheti a kisvállalkozók adóterheit.

A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják. Mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint lesz. A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói szja és az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is.

A kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyeknek a létszáma az előző adóévben nem haladta meg a huszonötöt, elszámolandó bevétele pedig az 500 millió forintot. Az adó mértéke 16 százalék.

A rendőrség is részt vesz az engedélyezésben

A jegyző engedélye lesz szükséges a jövőben a világörökségi területen lévő, alkoholt kimérő, illetve árusító vendéglátóhelyek és üzletek éjfél és reggel hat óra közötti nyitva tartásához; az engedélyezési eljárásban a rendőrség mint szakhatóság is részt vesz majd.

Az Országgyűlés hétfőn – 271 igen és 7 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett – fogadta el a fideszes Rogán Antal, frakciótársa, Balázs József és a KDNP-s Aradszki András erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát.

A rendőrségi eljárás során a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatását, valamint a személy- és vagyonbiztonság kérdéseit kell megvizsgálni. A szakhatósági hozzájárulást a rendőrség hivatalból évente felülvizsgálja, lakossági bejelentés alapján pedig bármikor ellenőrizheti, és akár vissza is vonhatja.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.