A parlament hétfőn 336 igen szavazattal, 7 ellenében fogadta el Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter erről szóló indítványát. Az Országgyűlés előzőleg egy júliusban elfogadott törvényben rendelkezett arról, hogy aki a tavalyi év végén házastársa jogán özvegyi nyugdíjban, valamint rendszeres szociális járadékban részesült, és most rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kap, annak özvegyi nyugdíját szeptember 1-jétől a felére csökkentik, az összegtől függetlenül.
Az akkor szintén Balog Zoltán javaslatára elfogadott jogszabályt most megváltoztatták, rögzítve, hogy a nyugdíjcsökkentés nem hajtható végre, az özvegyi nyugdíjak mértéke változatlan marad, vagyis nem csökken annak a nyugdíjnak a 30 százalékára, amely az elhunyt házastársat halálakor megillette. A nyugdíjak csökkentéséről szóló határozatokat vissza kell vonni. A módosítás alapján, ha valakinek az ellátása az eltörölni javasolt rendelkezések miatt összességében nőtt volna, az a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásának emeléseként megkapja a különbözetet.
A parlament által most elfogadott módosítás nem érinti azokat, akiknek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátását, illetve az özvegyi nyugdíját 2012. január elseje után állapították meg. Számukra a teljes összegű rokkantsági, rehabilitációs ellátás mellett csak 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj folyósítható.
Az önkormányzatok helyzetéről, a magzatvédelmi törekvésekről, a földügyekről, az IMF-megállapodásról, valamint az idősek helyzetéről szóltak hétfőn a napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben.
Nem lesz Magyarországon semmilyen tandíj, és azt nem szabad összekeverni a diákhitellel – jelentette ki az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben.
Simor András nem jelent meg parlament hétfői ülésén, maga helyett Karvalits Ferencet küldte válaszadásra a Braun-ügyben. Balla György fideszes képviselő Mióta tartja az MSZP befolyása alatt a Magyar Nemzeti Bankot? címmel intézett volna kérdést a jegybankelnökhöz. Ezt követően a képviselő bejelentette, hogy megvárják az MNB elnökét.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szeptember 11-én a parlamentben – egy másik törvényjavaslat vitájában – azt mondta: az ügyben a jogalkotó és a nyugdíjbiztosító is súlyos hibát követett el, ezért a minisztériumban és a nyugdíjbiztosítónál is belső vizsgálatot rendeltek el a személyi felelősség megállapítására. Szavai szerint az özvegyi nyugdíjának csökkentéséről nagyjából háromezer embert értesítettek, de egyiküket sem éri hátrány, az emberierőforrás-miniszter mindannyiuknak bocsánatkérő levelet küld a kormányzati hiba miatt.
Elveszítik mandátumukat
Elveszíti mandátumát az az önkormányzati, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselő, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek – döntött a fideszes Lázár János kezdeményezésére az Országgyűlés hétfőn.
A 292 támogató szavazattal, 49 ellenében, tíz tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt önkormányzati képviselőnek a jogerős ítéletről a kézhezvételtől számított három napon belül tájékoztatnia kell a képviselő-testületet, illetve közgyűlést, az illetékes választási bizottságot és a fővárosi vagy megyei kormányhivatalt. Képviselői megbízatásának megszüntetését a képviselő-testület állapítja meg.
A rendelkezést a törvénymódosítás hatályba lépése után jogerőre emelkedő ítéletekre kell alkalmazni, és az a 2014-es önkormányzati választások után is fennmarad. Hasonló változtatás lép életbe a nemzetiségi törvényben, kimondva, hogy a nemzetiségi önkormányzat méltatlanság miatt megszünteti annak a képviselőnek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.
Csökkentett terhek
A munkáltatói terhek csökkentését, a vállalkozási környezet javítását célzó törvénymódosításokat fogadott el hétfőn az Országgyűlés a kormány munkahelyvédelmi akciótervének megvalósítása érdekében.
A képviselők 298 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A parlament döntése a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóknak, továbbá a munkába visszaálló kismamáknak, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak, valamint a tartósan munkanélkülieknek kedvez, akik után a munkáltatók csökkentett mértékű szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást fizethetnek.
Az Országgyűlés döntése értelmében a munkáltatók általánosságban legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehetnek igénybe 14,5 százalékos kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból az említett társadalmi csoportokba tartozó munkavállalók után. Az elfogadott törvényjavaslatba bekerült továbbá, hogy a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak két évig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük, maximum 100 ezer forint bruttó bér esetén.
A Ház emellett lehetőséget adott a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre, és megemelte az alanyi adómentesség értékhatárát is. A pénzforgalmi alapú áfaelszámolást – több más részletfeltétel mellett – azok a vállalkozások választhatják, amelyek összes termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása egymást követő két évben nem haladja meg az évi 125 millió forintot. Alanyi adómentességgel – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – pedig azok élhetnek, akik árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az évi hatmillió forintot.
Matolcsy György az előterjesztés szeptember elején kezdődő parlamenti vitájában úgy fogalmazott, a Ház olyan mértékű támogatásokat, kedvezményeket, ösztönzéseket fogadhat el, amelyek „átütik a vasbetont, átütik a tetőt”, így a kormány megvédhet 1,5 millió munkahelyet és több százezer újat teremthet. A nemzetgazdasági miniszter a hétfői záróvitában az ellenzéki képviselők kritikáira reagálva kijelentette: megvan az akcióterv költségvetési forrása.
Egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása
A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint, amelyet hétfőn 236 igen szavazattal, 32 nem és 54 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.
A gazdasági minisztérium számítása szerint a kisadózók tételes adója 15-20 milliárd forinttal, a kisvállalkozói adó 30 milliárd forinttal csökkentheti a kisvállalkozók adóterheit.
A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják. Mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint lesz. A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói szja és az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is.
A kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyeknek a létszáma az előző adóévben nem haladta meg a huszonötöt, elszámolandó bevétele pedig az 500 millió forintot. Az adó mértéke 16 százalék.
A rendőrség is részt vesz az engedélyezésben
A jegyző engedélye lesz szükséges a jövőben a világörökségi területen lévő, alkoholt kimérő, illetve árusító vendéglátóhelyek és üzletek éjfél és reggel hat óra közötti nyitva tartásához; az engedélyezési eljárásban a rendőrség mint szakhatóság is részt vesz majd.
Az Országgyűlés hétfőn – 271 igen és 7 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett – fogadta el a fideszes Rogán Antal, frakciótársa, Balázs József és a KDNP-s Aradszki András erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát.
A rendőrségi eljárás során a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatását, valamint a személy- és vagyonbiztonság kérdéseit kell megvizsgálni. A szakhatósági hozzájárulást a rendőrség hivatalból évente felülvizsgálja, lakossági bejelentés alapján pedig bármikor ellenőrizheti, és akár vissza is vonhatja.
