Plágium gyanújában Gyurcsány + Videó

Sógora diplomamunkáját használta fel évekkel ezelőtt saját szakdolgozatához a volt miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc szó szerint ugyanolyan címmel adott le szakdolgozatot 1984-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karán, mint akkori sógora négy évvel korábban – derítette ki a Hír TV. A különbség annyi, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke technika, míg Rozs Szabolcs 1980-ban földrajz szakon adott le diplomamunkát A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel.

Rozs Szabolcs nem tudott arról, hogy húgának férje is szőlészeti tárgyú diplomamunkát nyújtott be. A televízió kérdésére elmondta azt is, hogy tőle nem kérte el szakdolgozatát sem a politikus, sem annak volt neje, Rozs Beatrix. – Bármikor olvashatta, nyáron vagy esetleg amikor itthon voltak. Nem volt különösebben eltéve, a szekrényben volt, a könyvszekrényben – jelentette ki Rozs Szabolcs. Szerinte a volt miniszterelnökkel nem is beszélgettek borászati témákról, mert Gyurcsánynak ez nem tartozott érdeklődési körébe. A balatonfüredi férfi közölte egyébként, hogy teljesen saját kutatás alapján dolgozott, és mindennek maga járt utána. Elmondta, hogy azért választotta ezt a témát, mert Balaton-felvidéki, és szereti a bort.

A Fidelitas szerint Gyurcsány Ferencnek távoznia kell a politikai közéletből, ha nem tudja magát tisztázni a diplomamunkájával kapcsolatban.

Azt, hogy Gyurcsány Ferenc hazug ember, már mindenki régóta tudja – így reagált a Fidesz az exkormányfő plágiumbotrányára.

A KDNP is arra szólította fel Gyurcsány Ferencet, hogy hagyja el a politika színterét.

Gyurcsány a Facebookon írt bejegyzést a témával kapcsolatban.

Gyurcsány a Hír TV-nek először azt mondta, nem volt arról tudomása, hogy pár évvel korábban hasonló témában leadtak egy szakdolgozatot a főiskolán. – Hát, nem tudom, elég sokan jártunk oda, fogalmam sincs – nyilatkozta a politikus. Miután felhívták a figyelmét, hogy volt sógora pont ugyanazon címmel és témában írta diplomamunkáját, a képviselő közölte: ha rokona ugyanilyen témában adott be dolgozatot, akkor azt kell valószínűsítse, hogy látta azt a munkát, olvasta – mint fogalmazott: „miért ne olvastam volna?” –, és „természetes”, hogy fel is használta saját szakdolgozata elkészítéséhez. – Ha a Szabolcs annak idején arról írt dolgozatot, és mi ismertük egymást, akkor egészen valószínű, hogy láttam és olvashattam, és ha olvastam, akkor bolond lettem volna, hogy egyáltalán nem használom, persze – jelentette ki a volt kormányfő. Arra a kérdésre, hogy gyakorlatilag az ő szakdolgozatán kívül egy sem tűnt el az egyetemről, főiskoláról, Gyurcsány így felelt: „Hát, ezt mondták, mondjuk úgy, hogy legalábbis gyanús.” A politikus kicsit gondolkozott azon, hogy vajon kinek állhat az érdekében, hogy nem fellelhető a munkája, majd közölte, ő lesz az utolsó, aki valakit meg fog vádolni.

Az a körülmény, hogy Gyurcsány rokona szakdolgozatát is felhasználta saját diplomamunkájához, a pécsi főiskola szakvizsgabizottságának elnökét is meghökkentette. A Janus Pannonius Tudományegyetemen Rizner Dezső volt annak a szakvizsgabizottságnak az elnöke, amely előtt Gyurcsány megvédte dolgozatát. Arra a kérdésre, hogy tudott-e arról, hogy négy évvel korábban egy másik hallgató A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel leadott már egy dolgozatot, közölte: „nem létezik, hozzánk nem”.

A politikusok – így a DK elnökének – szakdolgozatai az után kerültek az érdeklődés középpontjába, hogy a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki tisztségéről. Gyurcsány Ferenc dolgozatával kapcsolatban (azzal, hogy problémák lehetnek vele) először a Pécsi Újság kezdett el foglalkozni. A Janus Pannonius Tudományegyetem jogutód intézményének, a Pécsi Tudományegyetemnek a természettudományi dékánja közölte: a szóban forgó évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, a volt miniszterelnöké azonban hiányzik közülük. Geresdi István kijelentette, a diplomamunkát munkatársai hosszas keresés után sem találták meg, és mivel nem lát rá esélyt, hogy ezek után fellelhetnék, nem keresik tovább. Hangsúlyozta, a szakdolgozat a katalógus alapján 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, vagyis létezett, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani. A Célpont kiderítette azt is, hogy Gyurcsány 35 oldalas szakdolgozata mellett volt sógorának diplomamunkája sem található meg a pécsi egyetemen.

A DK elnöke először a Facebook közösségi oldalon hozta nyilvánosságra a pécsi közgázos leckekönyvét az államvizsgáról és a szakdolgozatról szóló bejegyzéssel (ezen a szakon 1990-ben végzett), valamint a tanárképzős indexét, de a diplomamunkákat nem mutatta be. Később azt mondta, hogy megkeresi a szakdolgozatokat, bár a kutató munka akár heteket is igénybe vehet. A kutakodás azonban nem tartott olyan sokáig, mert bő egy héttel később Gyurcsány Ferenc azzal adta fel a diplomamunka keresését, hogy a maga részéről mindent megtett a dokumentumok felkutatása érdekében, de azok nem lettek meg. A volt miniszterelnök jelezte akkor, hogy lezártnak tekinti az ügyet.

Gyurcsány Schmitt Pál doktorijáról:
2012. január 12. (Facebook): Nincs az a palotaőrség, ami meg tudná védeni a Sándor-palota jelenlegi lakóját attól az istentelen szégyentől, ami most rázuhan. […] Az elnök minden bizonnyal plágiumot követett el. Sajnálom, hogy azt kell mondjam, de ha igaz a gyanú, akkor lopott.

2012. március 27. (Facebook): Az elnök erkölcsi bukása az eddiginél is nyilvánvalóbb lesz (ha persze ez egyáltalán lehetséges), hivatala végletesen és véglegesen eljelentéktelenedik. A jobboldal híveire nehezen lemosható szégyen fog hullani, másképp mondom: mostantól ciki lesz jobboldalinak lenni.

2012. március 30. (HVG.hu): Göncz Árpád 1990-es megválasztása óta a parlamenti többség minden esetben az ellenzékkel való egyeztetés nélkül választott államfőt, de amíg minden korábbi elnök képes volt arra, hogy az alkotmányos követelményeknek és a nemzet képviseletének eleget tegyen, az Orbán Viktor által jelölt Schmitt Pál ebbe belebukott. A 2006-os őszödi beszédem a tovább élő kádári hagyományokkal és a mutyikkal, féligazságokkal terhelt rendszerváltozással való szembenézés kísérlete volt. Schmitt Pál ügye ezzel szemben antiőszöd, a kádári hagyományok és a rendszerváltozás rossz hagyományainak folytatása.

2012. március 30. (ATV.hu): A doktori cím megszerzésének alapvető feltétele az önálló tudományos munka. Ebben a dolgozatban az önálló tudományos munkának se híre, se hamva. Becsapta önmagát, úgy látom, becsapja a világot. […] Elementárisan zavarja, bántja a magyarok sokaságának a jóérzését. Azt mondják, hogy kérem szépen, nem lehet egy csaló az országnak az elnöke, nem lehet egy hazug ember az ország elnöke, nem lehet egy morálisan elfogadhatatlan ember az ország elnöke. […] Nem egy sokunk közül, hanem úgy tűnik, hogy silányabb, mint a legtöbb magyar. Ez baj. Nem lehet silányabb ember az ország elnöke, mint a legtöbb magyar. Mi fel akarunk nézni erre az emberre, nem lehet innentől kezdve.