Hozzátette: Kövér Lászlótól azt is kérik, hogy hozzanak létre országgyűlési eseti bizottságot a kérdés megtárgyalására. A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy az önkormányzatok döntéshozó testületei október 30-ig „olyan hosszú távon ható álláspont megfogalmazására kényszerülnek közoktatási intézményeik fenntartása ügyében, amelynek körülményeivel és következményeivel nincsenek tisztában”.
Mendrey László azt mondta, nem szeretnék, ha a szakmai érveket felülírnák a frakcióvezetői, pártelnöki utasítások ebben a kérdésben, mert „minden képviselő elsősorban a választóinak felelős, őket képviseli”. Beszélt arról is, hogy az önkormányzatokkal, illetve szakmai szervezetekkel is szeretnék felvenni a kapcsolatot ebben a témában.
A szakszervezeti vezető annak a véleményének is hangot adott, miszerint „nem indokolt az ilyen mértékű államosítás”, a jobb körülmények között lévő iskolák színvonala ugyanis nagyobb mértékben zuhanhat, mint amilyen mértékben a rosszabb helyzetben lévőké emelkedhet.
Meglátása szerint előreláthatóan 2000-2500 iskolában veszi át az állam január elsején – tanév közben – a pedagógusbérek kifizetését, amivel a költségvetést „hihetetlen módon megterhelik”, és nem tudni, hogy erre megvan-e a fedezet. Mendrey László szerint a járási tankerületek munkatársai nem látnak rá megfelelően a helyi lakosság igényeire, holott ők döntik el, hogy van-e szükség iskolára egy adott településen.
Hány pedagógussal számolnak?
A PDSZ elnöke utalt arra a sajtóinformációra is, amely szerint az IMF az államháztartási költségek lefaragásának jegyében kérte a pedagógus-életpályamodell bevezetésének elhalasztását. Közlése szerint szakszervezetük azt kéri a kormányzattól, „kerüljenek végre nyilvánosságra azok az adatok, hogy hány pedagógussal, iskolával számolnak a jövőben”. Kitért arra is, hogy ha a kormányzat a szakoktatás színvonalát szeretné emelni, akkor „az évi 37-37 magyar- és matematikaórával nem fog menni”.
Mendrey László hozzátette: abban azonban egyetértenek a kormányzattal, hogy a „végzetesen kettészakadóban lévő” közoktatást, a „jó és a rossz iskolák” közötti különbség problémáját orvosolni kell. Ezzel összefüggésben statisztikai ténynek nevezte, hogy a szociokulturális szempontból hátrányos helyzetű kistérségeket eddig nem sikerült „felemelni”.
