– A Szegedi Csanád ellen tett feljelentés volt az utolsó csepp a pohárban, ami a Jobbik frakciójából való távozáshoz vezetett. Megérte?
– Abszolút megérte, tiszta a lelkiismeretem. Most szabad és független ember vagyok, aki örökös viták és belső meghasonlás nélkül képviselheti azt az utat, amelyen a Jobbik 2010 előtt járt, de aztán letért róla. Rendszerváltás helyett azt a tendenciát látom, hogy sajnos többen be akarnak tagozódni a teljesen elhasználódott politikai „elitbe”.
– A párt vezetői azt nyilatkozták, hogy nem a feljelentést ellenezték, csak szerették volna látni a szövegét és az ön tudomására jutott bizonyítékokat. Miért nem várta meg ezt, mielőtt önállóan lépett volna?
– A feljelentés megtétele azóta húzódott, hogy júliusban nyilvánosságra került az Ambrus Zoltán által rögzített hangfelvétel Szegedi vesztegetési kísérletéről. Szeptember közepe óta sürgettem Vona Gábornál a konkrét tetteket, ismertettem az információk lényegét a frakcióülés előtt is, de nem voltak rá kíváncsiak, az elnökség egyértelműen a feljelentés ellen foglalt állást.
A Jobbik parlamenti frakciójából frissen kilépett Lenhardt Balázs szerint az ellenzéki párt a szavazóinak tett ígéretével ellentétben nem hozott radikális változást a parlamentbe, hanem "csak egy lett a többi párt közül". A politikus hangsúlyozta, hogy a Szegedi Csanád elleni küzdelmet nem adja fel. Lenhardt november 8-ai sajtótájékoztatóján leszögezte: a Jobbikból nem lépett ki és nem is zárták ki, a jövőben pedig független képviselőként tevékenykedik tovább.
Szegedi Csanád július 30-án lépett ki a Jobbikból, de EP-képviselőként tovább folytatja a munkáját. Ezt megelőzően Novák Előd, a Jobbik országos alelnöke Facebook-bejegyzésében lemondásra szólította fel Szegedi Csanádot, amiért korábbi állításával ellentétben feltehetően már régebben is tudott zsidó származásáról. Szegedi Csanád június végén – miután több jobboldali hírportál is erre tett utalásokat – elismerte: anyai ágon zsidó felmenői is vannak.
– Véleménye szerint mi a pártvezetés időhúzásának oka? Attól tarthat a Jobbik, hogy Szegedi Csanád a támadások hatására árthat a pártnak?
– Pontosan attól tartanak, hogy a Szegedi-ügy napirenden tartása árt a pártnak. Miközben az árt igazán, hogy a korábban teljes körű elszámoltatást hirdető mozgalom a saját politikus bűnözőivel szemben sem hajlandó érdemben fellépni. Felszólították a lemondásra, aztán mégsem adta vissza a mandátumot, ezzel el is van intézve.
– Kell aggódnia a Jobbiknak, ha Szegedi visszatámad?
– Szegedi Csanád 2006 óta tagja a Jobbik elnökségének, így nyilvánvalóan sokat tud a párt legbelső ügyeiről. Nagyon remélem, hogy senkinek nincs félnivalója az általa tudottaktól.
– A pártvezetés a kilépése kapcsán felhozta azt is, hogy képtelen volt alkalmazkodni. Példaként említették a regisztrációról szóló szavazást is, ahol, szembemenve a Jobbik álláspontjával, megszavazta a kormány javaslatát.
– A regisztrációval kapcsolatban a párt ment szembe saját korábbi és hitelesnek mondható álláspontjával, amikor pillanatnyi politikai haszon érdekében együtt fújta a nótát a szocialistákkal és a liberálisokkal. A lényeg, hogy a jelenlegi helyzet nem jó, mert a hazug kampányok által könnyen félrevezetett és felheccelt tömeg és a pár száz forintért vagy gulyáslevesért megvásárolható, jellemzően rendkívül tudatlan réteg határozhatja meg az ország jövőjét egy rossz szavazással. A Jobbik által javasolt nyolc általánoshoz kötött szavazati jog jobb megoldás lenne, de a Fidesz kormányoz. A regisztráció pedig valamit tompítani fog az előbb vázolt negatív hatásokon, ezért elvi kötelességünk lenne megszavazni.
– Volt még hasonló eset, amikor a Jobbik álláspontjával szemben a kormányt támogatta?
– Hasonló volt a helyzet korábban a rendvédelmi dolgozók korai nyugdíjazásával, hiszen a társadalom döntő többségének igazságérzetét mélyen sértette, hogy az irodai munkát végző rendőrök is nyugdíjba mehettek harmincvalahány évesen, aztán a havi akár kétszázezres nyugdíj mellett biztonsági cégeknél dolgoztak tovább. Ezt mi is sérelmeztük a programunkban, a politikai haszon reményében mégis meghátráltunk, amikor napirendre került. Konstruktív ellenzékiséget ígért a Jobbik, de sokszor a pillanatnyi népszerűség hajhászása érdekében támadja a kormányt, akár korábbi elveivel is szembemenve.
– Ön és Vona Gábor pártelnök is azt nyilatkozta, hogy már régebb óta volt ellentét kettejük között. Ezalatt mit kell érteni?
– Alapvetően mást értettünk a nemzeti radikalizmus fogalma alatt. Én hangot is adtam neki 2010 óta, hogy halálos bűn besimulni a jelenlegi pártokrácia keretei közé. A korszakváltáshoz több bátorságra és felvállalt küzdelemre lenne szükség minden téren. A lényeg, hogy én a nemzet szolgálatára esküdtem fel, nem pedig Vona Gáboréra. Ha ő és rosszul megválasztott tanácsadói olyan útra akarják vezetni a pártot, ami nem egyezik azzal, amit megígértünk a 850 ezer választónknak, abban nem tudom követni.
– Vannak még a pártvezetésen belül olyanok, akikkel máshogy látták a dolgokat?
– Sajnos a pártvezetés fő törekvése a saját hatalmának megőrzése és bebetonozása, ahogyan a májusi tisztújításon is látszott. Ha négyszemközt van is különvéleményük, a belső nyilvánosság előtt egységesen sorakoznak fel a pártelnök mögé.
A teljes interjút a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja
