Vitézy Dávid vasárnap Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnökének nyilatkozatára úgy reagált: Várszegi a BKK igazgatósági elnökeként még támogatta az első tender kiírását, azóta változott a véleménye, amióta a BKV-nál tölti be ugyanazt a posztot. Kiemelte: a BKV vezérigazgatója is elmondta neki, hogy Várszegi Gyula a magánvéleményét és nem a BKV hivatalos álláspontját ismertette, hisz ilyen tartalmú döntéseket a BKV-t vezető testület nem hozott.
A BKK vezérigazgatója leszögezte: amennyiben a BKV maga szerzett volna be új buszokat – amire ma nincs forrása, és nem is hitelképes –, akkor körülbelül egymilliárd forinttal került volna többe, mint a szolgáltatói buszok éves üzemeltetése. Hozzátette: a külsős buszok a „nullára leírt”, régi Ikarusoknál drágábban üzemelnek, de a régi járműveket felújítás nélkül nem lehet forgalomban tartani már rövid távon sem. Jelenleg a BKV-nak 230 busza áll üzemképtelenül – tette hozzá –, s ha nem tesznek semmit, az lehet, hogy olcsóbbnak tűnik, de akkor „jövő karácsonyra 330 busz fog állni, az emberek pedig állhatnak a megállóban a kimaradó járatokra várva”. Ez szakmailag vállalhatatlan út, Budapestnek szüksége van új buszokra.
Az eddigi rendszer fennmaradása az érdekük
Vitézy Dávid megfogalmazása szerint érthető okból a BKV-nál sokan az eddigi rendszer fennmaradásában érdekeltek. A társaság mindig elmondta, hogy hány tízmilliárd forintra van szüksége, és gyakorlatilag nem lehetett számon kérni sem az utasok, sem a főváros részéről a cserében nyújtott szolgáltatást – emelte ki. Hangsúlyozta: a magánszolgáltatói buszok bevonásával lesz összehasonlítási alap mind költségszinten, mind a járatkimaradásokra vonatkozóan. Az utóbbi kapcsán megjegyezte: a BKV járművei „százszámra” robbannak le, miközben más szolgáltatóknál 0,3 százalékos a járatkimaradási arány. A vezérigazgató kulcskérdésnek nevezte, hogy ha a 150 szolgáltatói busz bármelyike nem indul el, akkor azt nem kell közpénzből kifizetni, míg a BKV-nál azt is finanszírozni kellett. Megjegyezte: „nem budapesti találmány” az a modell, miszerint egyes vonalakat külső szolgáltatók üzemeltetnek, a tarifákat és a menetrendet pedig a város határozza meg. Példaként említette Londont, Stockholmot és Helsinkit, ahol minimális vagy nincs is fővárosi tulajdonú busz, míg Varsóban és Bécsben egyre bővül a magánszolgáltatók aránya.
Tarlós nem vállal felelősséget
A Magyar Nemzet pénteki cikkében a buszkiszervezés leállításának lehetőségéről írt, meg nem nevezett városházi forrásokra hivatkozva. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes és Németh Zoltán, a Fidesz–KDNP-képviselőcsoport vezetője azonban jelezte: a fővárosi Fidesz–KDNP frakciója és maga a közgyűlés is egyértelmű döntést hozott az új autóbusz-üzemeltetési modellről, és nem látják okát a döntés megváltoztatásának. Szombaton Tarlós István főpolgármester azt közölte: semmilyen felelősséget nem vállal a BKV jövő évi működési biztonságáért, amennyiben újabb busztendert írnak ki a társaság finanszírozásáról szóló kormánydöntés előtt.
