Busztender: Várszegi nem támogatja a további kiszervezést

A BKV igazgatósági elnöke szerint súlyos kockázatokkal járnak a Budapesti Közlekedési Központ busztenderei.

Várszegi Gyula vasárnap azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy miután továbbra sem biztosított a BKV finanszírozása, minden egyes tender „nagyobb szeletet vág ki az egész tortából”, vagyis egyre rosszabb helyzetbe hozza a társaságot. Rámutatott, hogy a kormány még nem döntött a BKV támogatásáról, így nem tudni, van-e fedezete a külsős szolgáltatói buszok működtetésének. Ha a mostani kondíciók maradnak, akkor nincs – jelentette ki –, illetve csak olyan módon, hogy a BKV-tól veszik el.

Létezik jobb megoldás

A BKV igazgatósági elnöke úgy vélte: a 150 busz kiszervezéséről szóló első tender arra volt jó, hogy tisztázódott, ez a koncesszió többe kerül, mint a BKV költségszintje. Úgy vélte: ha a kormány vállalja a többletet, akkor más a helyzet, de akkor is van jobb megoldás. „Okos szabó előbb mér, aztán vág" – fogalmazott Várszegi Gyula, megjegyezve, hogy ez most éppen fordítva történik, ami a BKV szempontjából egyáltalán nem helyes, a fővárosnak pedig óriási kockázat a fedezet nélküli költekezés.

Aláírta a VT-Transman Kft.-vel a szolgáltatói szerződést Bolla Tibor, a BKV és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a napokban.

Szólt arról is: akkor lenne korrekt a tenderkiírás, ha a BKV is el tudna indulni rajta, de a gazdasági kondíciói ezt nem teszik lehetővé. Az igazgatósági elnök kitért arra is, hogy a BKV és a főváros megegyezett a bankokkal az adósságállomány átütemezéséről. Ennek az egyik feltétele – folytatta – miszerint egy nagyobb kiszervezés vagy a BKV hitelképességét érintő intézkedés esetén a bankokkal előzetesen egyeztetni kell.

Pénzügyi-gazdasági kérdésről van szó

Várszegi Gyula leszögezte: a kérdést nem műszaki, hanem pénzügyi-gazdasági kérdésnek tartja, s amíg ezek a kérdések nem rendeződnek, nem támogatja a kiszervezést. A BKK és a BKV busztenderének célja, hogy egyes járatokat alvállalkozói üzemeltetésbe adjanak. Az első busztenderen október közepén hirdettek eredményt, a pályázatot a VT-Transman Kft. nyerte. A társaság 150 darab Mercedes Citaro busza jövő júliusig érkezhet meg Budapestre. A BKV előzőleg a finanszírozási kérdések miatt a Fővárosi Közgyűléstől várt döntést arra vonatkozóan, hogy hirdethetnek-e eredményt; a testület azonban rendkívüli ülésén ezt a központ és a BKV igazgatóságaira bízta.

Vitézy reagált

Vitézy Dávid vasárnap Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnökének nyilatkozatára úgy reagált: Várszegi a BKK igazgatósági elnökeként még támogatta az első tender kiírását, azóta változott a véleménye, amióta a BKV-nál tölti be ugyanazt a posztot. Kiemelte: a BKV vezérigazgatója is elmondta neki, hogy Várszegi Gyula a magánvéleményét és nem a BKV hivatalos álláspontját ismertette, hisz ilyen tartalmú döntéseket a BKV-t vezető testület nem hozott.

A BKK vezérigazgatója leszögezte: amennyiben a BKV maga szerzett volna be új buszokat – amire ma nincs forrása, és nem is hitelképes –, akkor körülbelül egymilliárd forinttal került volna többe, mint a szolgáltatói buszok éves üzemeltetése. Hozzátette: a külsős buszok a „nullára leírt”, régi Ikarusoknál drágábban üzemelnek, de a régi járműveket felújítás nélkül nem lehet forgalomban tartani már rövid távon sem. Jelenleg a BKV-nak 230 busza áll üzemképtelenül – tette hozzá –, s ha nem tesznek semmit, az lehet, hogy olcsóbbnak tűnik, de akkor „jövő karácsonyra 330 busz fog állni, az emberek pedig állhatnak a megállóban a kimaradó járatokra várva”. Ez szakmailag vállalhatatlan út, Budapestnek szüksége van új buszokra.

Az eddigi rendszer fennmaradása az érdekük

Vitézy Dávid megfogalmazása szerint érthető okból a BKV-nál sokan az eddigi rendszer fennmaradásában érdekeltek. A társaság mindig elmondta, hogy hány tízmilliárd forintra van szüksége, és gyakorlatilag nem lehetett számon kérni sem az utasok, sem a főváros részéről a cserében nyújtott szolgáltatást – emelte ki. Hangsúlyozta: a magánszolgáltatói buszok bevonásával lesz összehasonlítási alap mind költségszinten, mind a járatkimaradásokra vonatkozóan. Az utóbbi kapcsán megjegyezte: a BKV járművei „százszámra” robbannak le, miközben más szolgáltatóknál 0,3 százalékos a járatkimaradási arány. A vezérigazgató kulcskérdésnek nevezte, hogy ha a 150 szolgáltatói busz bármelyike nem indul el, akkor azt nem kell közpénzből kifizetni, míg a BKV-nál azt is finanszírozni kellett. Megjegyezte: „nem budapesti találmány” az a modell, miszerint egyes vonalakat külső szolgáltatók üzemeltetnek, a tarifákat és a menetrendet pedig a város határozza meg. Példaként említette Londont, Stockholmot és Helsinkit, ahol minimális vagy nincs is fővárosi tulajdonú busz, míg Varsóban és Bécsben egyre bővül a magánszolgáltatók aránya.

Tarlós nem vállal felelősséget

A Magyar Nemzet pénteki cikkében a buszkiszervezés leállításának lehetőségéről írt, meg nem nevezett városházi forrásokra hivatkozva. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes és Németh Zoltán, a Fidesz–KDNP-képviselőcsoport vezetője azonban jelezte: a fővárosi Fidesz–KDNP frakciója és maga a közgyűlés is egyértelmű döntést hozott az új autóbusz-üzemeltetési modellről, és nem látják okát a döntés megváltoztatásának. Szombaton Tarlós István főpolgármester azt közölte: semmilyen felelősséget nem vállal a BKV jövő évi működési biztonságáért, amennyiben újabb busztendert írnak ki a társaság finanszírozásáról szóló kormánydöntés előtt.