Hűtlen kezelés és jogosulatlan gazdasági előny megszerzése gyanújával tett büntetőfeljelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), miután súlyos törvénytelenségeket tárt fel a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesületnek 2008-ban nyújtott, félmilliárd forintos támogatás ügyében – értesült a Magyar Nemzet. Információik szerint a Leader-egyesület elnöke, Molnár Katalin 2008. december 1-jén írt egy másfél oldalas levelet Gőgös Zoltánnak, a földművelésügyi tárca akkori MSZP-s államtitkárának, amelyben arra kért pénzt, hogy a válság hatásairól kommunikációs kampányt indítson vidéken. A levelet két héttel később iktatták, majd viharos gyorsasággal, mindössze két nap alatt véleményeztették, kormányhatározat született a pénz kiutalásáról, illetve a támogatási szerződést is megkötötték.
Feljelentést tett hűtlen kezelés és fedezetelvonás gyanújával az adonyi gabonatároló megépítéséhez nyújtott állami hitel miatt ismeretlen tettes ellen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – írta korábban a Magyar Nemzet saját értesülésére hivatkozva.
Ismert, hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Rác fürdő felújításával kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség, miután az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentést tett.
Gőgös Zoltán még a Pénzügyminisztérium szakállamtitkáránál is lobbizott azért, hogy a Leader pénzhez jusson. Végül december 22-én átutalták a félmilliárd forintot az egyesületnek. Ám az ügyletben a Kehi szerint számos törvénytelenség történt. Például Gőgös az államháztartási törvénybe ütközően már azelőtt aláírta a megállapodást, hogy annak pénzügyi fedezetét igazolták volna. Emellett a Leader nem csatolta be a szükséges banki igazolást, így a támogatást meg sem kaphatta volna. Továbbá jogsértő és indokolatlan volt, hogy a támogatás teljes összegét előre átutalták az egyesületnek, amely csupán 2009 áprilisában kezdte el azt felhasználni. A lap úgy tudja, a támogatási szerződésben egyes feladatokra a piaci árnál lényegesen nagyobb összeget határoztak meg, ráadásul a tárca jogi főosztálya is aggályosnak találta, hogy elnagyolt a megállapodás, beazonosíthatatlan feladatokat szabtak meg.
A kampány „papíron” ugyan megvalósult, ám a valóságban az egyesület igyekezett válságkommunikációnak feltüntetett költségekkel kitölteni a félmilliárdos keretet, és „próbálta annak a látszatát kelteni”, hogy az utolsó fillért is a vállalt feladatra költötték. Ehhez fiktív számlákat is felhasználtak. A Kehi példaként említette, hogy a konzultációra szánt pénzt az egyesület saját működésére és tagjainak uniós képzésére fordította. Ugyancsak a támogatási szerződéstől eltérően használtak fel pénzeket egy burgonyafesztiválra. A támogatásból 211 millió forintot költöttek 13 olyan tanulmányra, amelyeknek a válságkommunikációs kampányhoz semmi közük nem volt, s azokat a Leader sem használta fel, egyes tanulmányokat pedig az internetről ollóztak össze. A Kehi szerint az 500 millióból 433 millió forintot jogtalanul használtak fel.
A teljes cikket a Magyar Nemzet november 22-i számában olvashatja
