Tarlós István jelezte: a Posztógyár útig tartó tehermentesítő főút elkerüli a XXI. kerület sűrűn lakott központját, ezzel élhetőbb lesz a belváros, csökken a por- és környezetszennyezés. A gerincút mentén minden indokolt helyen zajárnyékoló fal épült, s a beruházás során mintegy kétezer fát és cserjét is elültettek – mondta a városvezető. A megépült szakasz teljes nyomvonalán vízelvezető csatornát létesítettek, kialakították a közvilágítást, és megújultak a közművek.
Németh Szilárd, Csepel polgármestere (Fidesz–KDNP) arról számolt be, hogy 1993-ban a főváros vezetése 1996-ra ígérte a kerületnek, hogy az M0-sig elkészül a gerincút, s azóta négy választási cikluson keresztül is ígéret volt. Felidézte, hogy a területen álló 147 családi ház lebontása öt éve kezdődött, s a romos épületek között olyan közegészségügyi körülmények voltak, amit bármelyik „dél-amerikai dobozváros megirigyelhetett volna”. A kerületvezető tájékoztatása szerint a beruházás kezdetekor a sitten felül 280 köbméter szemetet kellett elszállítani. Szólt arról is, hogy az utat január 15-én Teller Ede fizikusról nevezik el, s ugyanitt emlékszobrot is állítanak majd a tudósnak.
A csepeli gerincút első szakasza 7,195 milliárd forintból valósult meg, amelyből 3,915 milliárd forint az Európai Unió támogatása.
Alaptalan következtetés
A főpolgármester alaptalannak tartja azt a következtetést, hogy az önkormányzatok nem részesülnének a közműadóból. Tarlós István azt mondta: álláspontja szerint az adót azért központilag szedik be, mert nemcsak a településeken belüli, hanem a települések közötti közművezetékek is forrást teremtenek. Kiemelte: olyat sehol nem hallott, hogy az önkormányzatok nem részesülnének ebből.
A BKV finanszírozása helyzete is szóba került
Kitért a BKV finanszírozási helyzetére is, és utalt arra, hogy a december eleji kormányülésen téma lesz a budapesti közösségi közlekedés. Mint mondta, a miniszterelnök tisztában van azzal, milyen adottságot örökölt a városvezetés, és ahogy ebben az évben megoldották a közlekedési társaság működését, úgy a jövő évben is így lesz.
Nem az a szabadság, ha bárki, bármikor megágyazhat aluljárókban
Tarlós István szólt arról is, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) hajléktalanokra vonatkozó döntésével ellehetetlenült a polgármesterek kettős feladata, vagyis a város funkcionális használatának biztosítása és a hajléktalanokról való gondoskodás. Kijelentette: nem az a szabadság, ha bárki, bármikor megágyazhat aluljárókban, metrómegállókban, közterületeken, parkokban, középületek lépcsőházaiban, hanem az, ha komfortos szállásokon, biztonságosan, ember módjára élhetnek, és még munkát is kaphatnak.
A tiltott, közösségellenes magatartásformák önkormányzati szankcionálásának megszüntetésével kapcsolatban leszögezte: az országban rendnek kell lennie, ez a többség igénye. Jelezte: nem kérdőjelezi meg az Ab szempontjait, ugyanakkor megjegyzi: egy dolog a jogelmélet, de ettől függetlenül van a hétköznapi élet a maga írott és íratlan szabályaival, s várospolitikusként arra kéri a testületet, hogy ezt is vegye figyelembe.
