A NATO a chicagói csúcstalálkozó után című tanácskozáson Kövér László köszöntőjében az Észak-atlanti Szerződés Szervezete számára is kedvező példaként említette a visegrádi államok egyre bővülő védelmi együttműködését, és arról is szólt: a biztonsági környezet állandó változása megköveteli a védelmi szervezet folyamatos fejlesztését, belső átalakítását.
A házelnök a májusi, chicagói csúcstalálkozó jelképes, de nem feltétlenül pozitív üzenetének tekintette, hogy tagfelvételről nem született döntés, miközben négy állam kíván csatlakozni a NATO-hoz. Kövér László fontos érdeknek nevezte, hogy a nyugat-balkáni államok felvételével növekedjen a térség stabilitása.
Ébresztőt fúj Európának a válság
Martonyi János külügyminiszter szerint a NATO legutóbbi, chicagói csúcstalálkozója megerősítette, hogy a szövetség továbbra is a biztonság sarokköve marad, és a tagállamai közötti szolidaritásnak nem szabad kiüresedett gondolattá válnia. A szervezetre senki sem tekinthet úgy, mintha visszalépne, meghátrálna korábbi elkötelezettségétől – közölte.
Mint mondta, Chicagóban jó utat jelöltek ki a tagállamok; a modern, jól képzett haderő, az együttműködés és a partnerség fontos célok maradnak. Ugyanakkor a jelenlegi válság „ébresztőt fújt Európának”, fel kell nőnie a kihívásokhoz – mutatott rá. Hozzátette, Európának megnőtt a felelőssége, de kevesebb forrásból gazdálkodhat.
Kitért arra is, hogy a chicagói csúcs egyik legfontosabb eredménye a NATO „nyitott ajtók” politikájának megerősítése volt. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azt mondta, ez volt az utolsó bővítés nélküli csúcs – emlékeztetett a tárcavezető. Úgy fogalmazott, a bővítés lendületét fenn kell tartani, mert ez a NATO hitelességét is erősíti.
Fejleszteni kell a transzatlanti együttműködést
Hende Csaba honvédelmi miniszter a NATO partnerségi hálózatával és a képességfejlesztéssel kapcsolatban szorgalmazta a transzatlanti együttműködés fejlesztését, ugyanakkor megerősítette, hogy a gazdasági válság a katonai kiadásokra is hatással van. A miniszter a partnerség jó példájaként beszélt a közép-európai együttműködésről, valamint a visegrádi országok kapcsolatáról. Előbbiről szólva elmondta, a helikopterpilóták képzésében, a vegyvédelem és a műveleti logisztika képességeinek megosztásában értek el sikereket, és ez hosszú távon erősítheti a védelmet.
Hende Csaba nemzeti érdeknek nevezte a nyugat-balkáni tagjelölt országok felvételét a NATO-ba, e nélkül ugyanis szerinte nem biztosítható tartós béke a térségben. Hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett ezen országok támogatása, reformfolyamataik megvalósítása mellett. A honvédelmi miniszter az informatikai támadások kivédésének fontosságáról is beszélt, amelyhez szerinte a civil társadalom bevonására is szükség van.
A globális biztonság a fő cél
Kolinda Grabar-Kitarovic, a NATO közkapcsolatokért felelős helyettes főtitkára kiemelte, a tagállamok fő célja a globális biztonság, amely a gazdasági fejlődés alapja is. A biztonságot a tagállamokban sem lehet természetesnek venni, rengeteg kihívással kell megküzdeniük ma is, hogy fenntartsák – mutatott rá. Hozzátette, a szövetségnek sikerül felülkerekednie ezeken a kihívásokon.
Véleménye szerint a transzatlanti kapcsolatok nagyon erősek ma is, és az Egyesült Államok Ázsia felé fordulása a NATO-t is erősíti. Arra is kitért, hogy miután a szövetségesek kivonulnak Afganisztánból, nem hagyják magukra az embereket, továbbra is segítséget nyújtanak az ország fejlődéséhez, az államépítéshez.
A helyettes főtitkár beszéde után Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárának kérdésére elmondta, nehéz a védelmi kiadások növelését kérni a tagállamoktól a jelenlegi gazdasági helyzetben. A források minél hatékonyabb felhasználása egyre fontosabb céllá válik – jelentette ki.
A program ösztönzi a kapcsolatépítést
A partnerek bevonása már nem kivétel, hanem szabály lett a NATO műveleteiben, hiszen felismerték: a nemzetközi kihívásokat csak szoros együttműködésben lehet kezelni, csak így lehet a rendelkezésre álló forrásokat a legjobban kihasználni – mondta Németh Zsolt. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, a NATO békepartnerség azért is hasznos, mert egy közös „biztonsági kultúra” kialakítását, megerősítését segíti, így az országok hatékonyabban háríthatják el a fenyegetéseket.
A partnerségi program emellett ösztönzi a kapcsolatépítést az euroatlanti régión kívüli országokkal, így alkalmat nyújt a szélesebb körű eszmecserére. Emlékeztetett arra: annak idején a NATO partnerségi programja tette lehetővé, hogy Magyarország a közép-európai térségben az elsők között kapjon meghívást a szövetségbe.
