Hende Csaba nemzeti érdeknek nevezte a nyugat-balkáni tagjelölt országok felvételét a NATO-ba, e nélkül ugyanis szerinte nem biztosítható tartós béke a térségben. Hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett ezen országok támogatása, reformfolyamataik megvalósítása mellett. A honvédelmi miniszter az informatikai támadások kivédésének fontosságáról is beszélt, amelyhez szerinte a civil társadalom bevonására is szükség van.
A globális biztonság a fő cél
Kolinda Grabar-Kitarovic, a NATO közkapcsolatokért felelős helyettes főtitkára kiemelte, a tagállamok fő célja a globális biztonság, amely a gazdasági fejlődés alapja is. A biztonságot a tagállamokban sem lehet természetesnek venni, rengeteg kihívással kell megküzdeniük ma is, hogy fenntartsák – mutatott rá. Hozzátette, a szövetségnek sikerül felülkerekednie ezeken a kihívásokon.
Véleménye szerint a transzatlanti kapcsolatok nagyon erősek ma is, és az Egyesült Államok Ázsia felé fordulása a NATO-t is erősíti. Arra is kitért, hogy miután a szövetségesek kivonulnak Afganisztánból, nem hagyják magukra az embereket, továbbra is segítséget nyújtanak az ország fejlődéséhez, az államépítéshez.
A helyettes főtitkár beszéde után Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárának kérdésére elmondta, nehéz a védelmi kiadások növelését kérni a tagállamoktól a jelenlegi gazdasági helyzetben. A források minél hatékonyabb felhasználása egyre fontosabb céllá válik – jelentette ki.
A program ösztönzi a kapcsolatépítést
A partnerek bevonása már nem kivétel, hanem szabály lett a NATO műveleteiben, hiszen felismerték: a nemzetközi kihívásokat csak szoros együttműködésben lehet kezelni, csak így lehet a rendelkezésre álló forrásokat a legjobban kihasználni – mondta Németh Zsolt. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, a NATO békepartnerség azért is hasznos, mert egy közös „biztonsági kultúra” kialakítását, megerősítését segíti, így az országok hatékonyabban háríthatják el a fenyegetéseket.
