Semjén Zsolt, a kormányfő kereszténydemokrata helyettese csütörtökön a parlamentben arról beszélt: a szekularizáció nem egy állapot, nem is egy folyamat, hanem a maga klasszikus szabadkőműves, marxista összefüggésében egy ideológia. Ennek lényege, hogy a vallásnak, egyháznak nincs legitimációja, kompetenciája társadalmi, politikai és egyéb területeken, kivéve esetleg a karitatív ügyeket – állapította meg.
A szekularizmus az egyház szabadságát, a vallást korlátozva, illegitim módon a sekrestyékbe akarja szorítani az evangélium egyetemes küldetését – mutatott rá, hangsúlyozva: hívei a világnézeti semlegesség címén, és ezt követelve próbálják kiszorítani az értékelvű gondolkodást a társadalmi és politikai legitimitás köréből. Ezt el kell utasítani, ennek határozottan ellent kell mondani, szögezte le a politikus. A világi állam ugyanakkor nem azonosul a társadalom egyetlen lehetséges filozófiai, teológiai felfogásával sem – jegyezte meg.
Az élet minden területén van üzenete a kereszténységnek
Semjén Zsolt kiemelte: a vallásnak, a kereszténységnek van üzenete az élet minden területén, beleértve a társadalmat és a gazdasági, politikai kérdéseket is. Az egyház és a vallásszabadság nevében nem fogadható el, ha a kereszténységet illegitimnek nevezik – hangsúlyozta, hozzátéve: az egyház sziklaszilárd alapokon áll, és ehhez képest a politikai pártok szabadon közeledhetnek vagy távolodhatnak.
Mint mondta, kellő határozottsággal vissza kell utasítani, hogy Magyarországon ne lenne joguk a keresztény alapon való politizálásra. A kormányfő helyettese szerint a keresztény értékek alapján berendezett Magyarország és Európa mindenkinek javára válik.
Balog: Vonzóvá kell tenni a kereszténységet
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Robert Schuman egykori francia külügyminisztert idézte, aki szerint a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Kiemelte: a kereszténység lehet egy olyan szilárd alap, amelyre igazi demokrácia épülhet. A kérdés ma az, lesznek-e erősek az egyházi közösségek, hogy az európai architektúrában megjelenítsék azt a hitbéli vonást, ami évszázadok óta természetes – fejtette ki.
Kitért a nyugat-európai egyházak helyzetére, majd azt mondta: azt látni, hogy bár a mindennapi élet színterein a vallásos értékek még megbízhatóan összetartják a közösségeket, mégis az egyházak közéleti szerepe mintha csökkenne. Ugyanakkor szerinte az elmúlt években mégis, mindenfajta egyházi erőtlenség ellenére megtörtént Magyarországon az egyházi közösség újrafelfedezése.
Vonzó kereszténységre van szükség, amely nem adja fel az alapelveit – mutatott rá a miniszter, kiemelve: a kereszténység nélkül nem lennének olyan értékek, mint a munka becsülete, a család szeretete, az elesettek iránti együttérzés és támogatás. Balog szerint konszenzusnak kell lennie abban, hogy a kontinens keresztény elveken nyugvó Európa legyen, és ezt a kereszténydemokrata ihletettségű erőknek világosan le kell szögezniük.
Orbán: Közös cél egy kereszténységen alapuló Európa megalkotása
A keresztény gyökereiről megfeledkező Európa hasonlatos ahhoz az emberhez, aki alap nélkül homokra építette a házát, majd jött az áradat, beleütközött az épületbe, amely az összeomlás szélére került – erről már Orbán Viktor miniszterelnök beszélt csütörtökön a parlamentben, amikor átadta a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést Christoph Schönborn bíborosnak, bécsi érseknek. A kormányfő szerint Európának a válsággal való sikeres szembenézéshez tisztáznia kell saját keresztény múltjához fűződő viszonyát, és meg kellene szilárdítania identitását.
A Magyar Érdemrend nagykeresztjével csütörtökön kitüntetett Christoph Schönborn bíborost, bécsi érseket méltatva kiemelte: beírta magát a magyar történelembe és „emlékezetünkbe”.
Kihívások
Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a rendezvényen hangsúlyozta: a bíboros hívta életre azt a nemzetközi katolikus hálózatot, amelynek a magyar csoportját is megalakították. Kitért arra, hogy az igazságot a keresztény politikusok az egyház tanításából eredeztetik, és a keresztény politizálás a szekularizált Európában többféle kihívással küzd. Szembe kell hogy szálljon az ateizmussal, a „politikai korrektséggel” – mutatott rá.
A keresztény politika a párbeszéd politikája
Hölvényi György egyházügyi államtitkár arról beszélt, hogy a keresztény politika a párbeszéd politikája is, amely fontosnak tartja a másik ember véleményét, a másik meghallgatását, megértését, adott esetben a másik ember ügyéért való kiállást. Kiemelte: a keresztény politika egyben a közjóért végzett szolgálat, valamint a szegények melletti elköteleződés, utóbbi feladat pedig a gazdasági válság idején előtérbe kerül. A keresztény politika a közösségépítés politikája is kell hogy legyen – tette hozzá az államtitkár.
