A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében hangsúlyozta: a helyi asszonyok felkelése egyben a magyar embereknek és a parasztságnak a földhöz való ragaszkodását szimbolizálja. Semjén Zsolt szerint ma is hasonló kihívásokkal néz szembe az ország, de most nem rendőrök és a karhatalom, hanem „zsebszerződést kínáló nyugati befektetők, spekulánsok, ravasz ügyvédek” jönnek, akik uniós jogokra hivatkozva megpróbálják kivásárolni és kicsalni a földet a magyar ember lába alól.
A miniszterelnök-helyettes szerint a nyírcsaholyihoz hasonló megemlékezéseknek két értelme van, egyrészt erőt és hitet lehet meríteni az ősök példájából, illetve le lehet vonni a történelemben rejlő tanulságokat. „Egy létszámában kis nép számára csak akkor van megmaradás, ha minden egyes tagjában benne él az egész magyar történelem és az egész magyar kultúra” – szögezte le Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy ez csak akkor lehetséges, ha bennünk él saját szülőföldünknek, falunknak és családunknak sokszor verejtékes, könnyes és véres, ám nagyszerű története.
Férfiakat megszégyenítő bátorság
Semjén Zsolt kifejtette: az asszonylázadás története a kommunizmus szörnyűségét, a rendőrterrort és karhatalmista erőszakot, a földért folytatott harcot, valamint az asszonyok bölcsességét és férfiakat megszégyenítő bátorságát tanúsítja. Amit az egrieknek jelent asszonyaik bátorsága a török ellen a várfalakon, azt jelenti Nyírcsaholy és az egész magyar történelem számára a helyi asszonyok bátorsága – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. A beszédeket követően Semjén Zsolt Lehr György főtanácsossal, Hanusi Péterrel, a község Fidesz–KDNP-s polgármesterével, valamint a lázadásban részt vett, később a bíróság által elítélt Korbács Sándornéval együtt leplezte le Bíró Lajos szobrászművész alkotását, amely a harangot meghúzó asszonyokat ábrázolja.
A nyírcsaholyi asszonyforradalomként elhíresült eset 1960. február 26-án történt. Ezen a napon a bírósági dokumentumok szerint mintegy 300-400 asszony vonult a helyi tanácsháza elé és kiabálva tiltakoztak a termelőszövetkezetbe kényszerítés, a házról házra járó agitátorok erőszakossága ellen. A többek között a „Nem kell tsz!” szöveget skandáló sokadalmat a Mátészalkáról, Nyíregyházáról és Debrecenből kivezényelt rendőrök erőszakkal oszlatták fel. A bíróság az eset kapcsán több embert ítélt el, három asszonyt – akiket a hatóságok felbujtóknak neveztek meg – kettő és egy évre, illetve nyolc hónapra zártak börtönbe.
