A három csapás törvénynek a büntetések kiszabásánál van szerepe, de az ítéleteket e szerint nem csoportosítják, és így nyilvántartást sem vezetnek az ilyen határozatokról – közölték az Országos Bírósági Hivatalnál. Jelezték ugyanakkor, hogy a bíróságokon eddig megszületett ítéletekből lehet arra következtetni, hogy a három csapás törvényt hány és milyen esetben kellett alkalmazni.
Emlékezetes, még a második Orbán-kormány megalakulása előtt, de néhány nappal az új parlament megalakulása után nyolc törvényjavaslatot nyújtottak be a Fidesz és a KDNP képviselői. Ezek között szerepelt a három csapás törvény is, amelyet 2010. június 9-én fogadott el az Országgyűlés, a köztársasági elnök pedig két héttel később írt alá. Az intézkedéssel két ponton szigorították a büntető törvénykönyvet: egyrészt az erőszakos visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik.
Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
