Az Országgyűlés szakbizottságának javaslata szerint – mint azt a Magyar Nemzet múlt héten megírta – az államadósság a bruttó hazai termék 73,7 százaléka lesz a jövő év végére az eddig tervezett 76,8 százalék helyett. Idén végén pedig a várt 78 százalék helyett 74,6 százalék lesz az adósság mértéke.
Ennek egyik oka, hogy a júniusban előrevetített csaknem háromszáz forintos árfolyam helyett a jövő évi költségvetés úgy számol, hogy egy euró 283,4 forintot ér, és a forint a svájci frankhoz viszonyítva is erősebb lesz a korábban vártnál. A javaslatban megfogalmazott várakozás szerint az államháztartás központi alrendszerében 21 724,9 milliárd, az önkormányzati alrendszerben pedig 577,5 milliárd forint lesz az adósság mértéke. Az összesített államadósság 23 573,3 milliárd forint helyett 22 406,1 milliárd lehet.
Kisebb lesz a GDP
A módosító javaslat alapján a vártnál kisebb lesz a jövő évi GDP is: a nyáron becsült 30 685 milliárd helyett 30 392 milliárd forint. A kormány ugyanis 0,9 százalékos gazdasági növekedéssel számol 1,6 százalék helyett. Az indoklás szerint az adósságmutató újraszámolását a hiánycél megemelése, az új GDP-prognózis, az erősebb forintárfolyam, a megváltozott adósságfinanszírozási terv, továbbá az önkormányzatok adósságának konszolidációja tette szükségessé.
Egy másik bizottsági módosító javaslat elfogadásával meghatározták a játékkaszinók koncessziós díjának minimumát: Budapesten 631,2 millió forintot, vidéken 526 milliót kell fizetni az első kategóriájú kaszinók után. A fideszes Babák Mihály indítványára 200 millió forinttal – 4 milliárd 185 millió forintra – növelték a Miniszterelnökség támogatását. A politikus szervezeti átalakításokkal indokolta, hogy a hivatal jövőre a tervbe vettnél 160 millió forinttal többet fordíthat személyi juttatásokra.
Nem változik a gépjárműadó felosztása
A költségvetés rendezi azt is, hogy a települési önkormányzatoktól és intézményeiktől a járási kormányhivatalok, illetve az állami iskolafenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ állományába átkerülő köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók 2012. decemberi – jövő januárban esedékes – illetményének, munkabérének és egyéb járandóságainak, valamint azok közterheinek kifizetése az átvevő fenntartót terheli.
Az Élet Menete Alapítványnak és az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpontnak 50-50 millió forintot szavaztak meg a képviselők. A Ház emellett 50 milliárd forinttal megemelte a jövő évre tervezett kiállítási garanciakeret felső határát, mivel a Szépművészeti Múzeum Cézanne-kiállítása áthúzódik a jövő évre.
Bár az összes ellenzéki frakció és tizenegy kormánypárti politikus – köztük Borkai Zsolt győri polgármester – is támogatta, a többség leszavazta az önkormányzati bizottságnak azt a javaslatát, amely megemelte volna (40-ről 55 százalékra) a gépjárműadó helyhatóságoknál maradó részét. Láng Zsolt, a fővárosi II. kerület polgármestere, az önkormányzati bizottság fideszes elnöke jelen volt ugyan, de nem szavazott.
A kistelepülési önkormányzati hitelek átvállalásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) hatékonyabb forrásbevonásával, illetve a Kossuth tér átalakításával összefüggésben módosították idei évi költségvetést. A 228 igen, 70 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadott változtatás a bevételi főösszeget változatlanul 14 437,12 milliárd forintban, a kiadási főösszeget az eredetinél 96 milliárddal több, 15 108,98 milliárd forintban, így hiányát szintén 96 milliárddal magasabban, 671,86 milliárd forintban állapítja meg.
Átvállalják a kistelepülések adósságát
Az állam az ötezer fő alatti települések december 12-én fennálló adósságát teljes egészében átvállalja. A településeknek és a kistérségi társulásoknak erről december 17-éig kell nyilatkozniuk, az állam pedig 28-áig utalja át számukra a szükséges forrásokat. A büdzsé változtatásával erre 95,7 milliárd forintot különített el az állam.
Nem finanszírozza a központi költségvetés a december 12. után keletkezett adósságot, valamint az Európai Uniótól és más nemzetközi szervezettől elnyert támogatások előfinanszírozására felvett hiteleket, sem az önkormányzatok szállítói tartozásait, csupán kölcsöneiket, hiteleiket, hitel-értékpapírjaikat.
A Kossuth tér rekonstrukciójára eredetileg előirányzott 1 milliárd forintot 2,4 milliárdra változtatta a Ház. Az MNV jogosulttá válik arra, hogy eljárjon az állam képviseletében olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam, és amely az állam tulajdonában levő pénzügyi eszközhöz kapcsolódik.
A törvény elengedi a fővárosi, megyei kormányhivatalok földhivatala 2011. december 31-ei központi költségvetési befizetési kötelezettségét, valamint eltörli a 2010. évi szakmai és informatikai fejlesztési feladatok kapcsán az érintett fenntartó szervezeteket terhelő támogatás-visszafizetési kötelezettséget. Ezek együttes összege 4,5 milliárd forint. Ezeken túl forrást biztosít az üvegházhatású gázok kvótabevételeinek terhére a Zöld Beruházási Program Panel II. konstrukciójára.
Válaszoltak az államfő észrevételére
A képviselők az államfő észrevételét figyelembe véve újra elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvényeket. Az Országgyűlés Áder János átiratára reagálva, korábbi határozatával ellentétben mégsem teszi kötelezővé a bíróságok és ügyészségek csatlakoztatását a központi illetményfejtéshez. A Ház hétfőn 248 igen szavazattal, 99 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el ismét a 2013-as büdzséhez kapcsolódó jogszabály-változtatásokat, amelyeknek szeptember végén elfogadott változatát október elején küldte vissza a köztársasági elnök.
A Ház egy újabb zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadásával válaszolt a köztársasági elnök észrevételére, amelyben úgy módosították a már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény szövegét, hogy a változtatások ne az államháztartás központi alrendszerébe, hanem csak a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre vonatkozzanak.
Kiszámíthatóbb lesz egy-egy forgatás költsége
Egységes díjat fizethetnek a stábok 2013-tól egy-egy filmforgatási helyszín bérletéért a mozgóképről szóló törvény – többek között ezt is tartalmazó – módosításának megszavazását követően. A képviselők 248 igen és 81 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadták el a törvénymódosítást, amely alapján egy közös táblázatba foglalták össze a területfoglalásért fizetendő díjtételeket, így a jövőben kiszámíthatóbbá válik egy-egy forgatás költsége.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 35 milliárd forintból, míg a médiatanács 126 millió forintból, és 4,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli keretből gazdálkodhat. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) büdzséje jövőre 78,3 milliárd forint lesz. Az Országgyűlés 241 igen szavazattal, 97 nem ellenében fogadta el a számvevőszéki és költségvetési bizottság erről szóló javaslatát.
Az MTVA bevételeiből 68,1 milliárd forint közszolgálati hozzájárulásból származik, 3,2 milliárd forint pedig médiaszolgáltatási díjakból. A vagyonkezelő alap büdzséje több mint 6 milliárd forintos kereskedelmi bevétellel számol.
Emléknap lesz április 12-e
Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját parlamenti emléknappá nyilvánította, az erről szóló fideszes javaslatot 317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és két tartózkodó szavazattal hagyták jóvá. A határozatban rögzítették, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról, és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak. Az Országgyűlés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.
