Kövér: Néhány LMP-s és jobbikos még nem nőtt fel mentálisan

Kövér László szerint a parlamenti képviselők létszámának csökkenése és munkaterhük növekedése indokolja legfőképpen, hogy 2014-től a parlament háromhetes munkarendben ülésezzen.

A legerősebb bizottság

Kövér László elképzelései alapján egy törvényelőkészítő bizottság jönne létre, átvéve a mostani alkotmányügyi bizottság idevágó funkcióját. Ez a testület létszámában, politikai súlyában is a legerősebb bizottság lenne, elnökét a mindenkori kormánypárti többség adná, és oda minden frakció a „legjobb erőit”, a legfelkészültebb szakértőit delegálná. Ez a bizottság tárgyalná meg azokat a kérdéseket, amelyek jelenleg a plenáris ülésen a részletes vitában kerülnek terítékre, és rendezné koherens szöveggé azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a képviselők a különböző bizottságokon keresztül nyújtanának be.

„Bolhacirkusz” és törvényhozás

A házelnök elmondta, hogy a formálódó új szabályok szerint a képviselői véleménynyilvánításba nem férne bele semmilyen eszköz, amely túlmegy a verbalitáson. Úgy véli, nem kell megengedni, hogy a parlamentben újabb és újabb ötletekkel álljanak elő „magukkal mit kezdeni nem tudó, vagy éppen csekély támogatottságukat feldolgozni nem képes képviselők”. Kövér László szerint el lehet képzelni, hogyan nézne ki a parlament, ha mindenkinek lenne egy „remek” ötlete és azt meg is valósítaná a plenáris üléseken. „Minden frakció kifeszítené a maga molinóját szív küldi szívnek jegyében, üzenetként a választóknak, vagy a képviselők integethetnének a kameráknak, hogy itt vagyok, anyu!” – mondta a politikus, megjegyezve, nem megengedhető, hogy „bolhacirkuszt” csináljanak a törvényhozásból.

„Mentálisan nem nőttek fel”

Az Országgyűlés elnöke úgy látja, hogy eléggé megszenvedte a parlament tekintélye az elmúlt 20 évet. De mint mondta, 2010-ig akármilyen hőfokon izzott is a politika, olyan típusú megnyilatkozásokra, mint mostanában, nem volt példa az Országház falain belül. Szerinte mivel eddig nem voltak ilyen jelenségek, ezért is hiányzott a házszabályból az ezekkel szembeni szankció lehetősége. „2010-ig mindenki tudta, hogy hol van a jól neveltségnek, a jó modornak, a választókkal szembeni tiszteletnek a határa” – tette hozzá.

Kövér László rövid távon nem fűz reményeket ahhoz, hogy az új szabályoktól javul a törvényhozás morális megítélése. Inkább azt tartja a legfontosabb célnak, hogy a tekintély további romlása ne következzen be. „Némely parlamenti képviselőkről, különösen LMP-s és jobbikos képviselőkről, az a meggyőződésem, hogy mentálisan nem nőttek fel” – fogalmazott a politikus.

Alkotmánybírósági szerep

Nyilatkozatában a házelnök kitért Sólyom László volt államfő és egykori alkotmánybírósági elnöknek az alkotmányos kultúra hanyatlását megfogalmazó kijelentésére. Mint mondta, „óvatos stílusra intve magát” úgy fogalmaz: abban, hogy 2010-re alkotmányos szempontból is a csőd szélére jutott az ország, Sólyom Lászlónak is, aki szemlátomást nehezen viseli köztársasági elnöki tisztségének elvesztését, van felelőssége. Szerinte alkotmánybírósági elnökként Sólyom volt az, aki úgy honosította meg a testület működését, hogy az a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, kvázi fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek úgy, hogy az alkotmánybírók a képviselőkkel és a kormány tagjaival ellentétben senkinek sem tartoznak elszámolással. „És ezzel a helyzettel nemegyszer vissza is éltek, a »láthatatlan alkotmány« nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre a népszuverenitás felett” – tette hozzá.

A házelnök úgy ítéli meg, annak idején Európa egyik legszélesebb hatáskörével rendelkező Alkotmánybíróságát hozták létre. Mint mondta: sokatmondó, hogy a háromoldalú tárgyalások során a kommunisták jobban ragaszkodtak az Alkotmánybíróság fölállításához, mint ahhoz, hogy mi legyen a módja a köztársasági elnök választásának.  Ez volt a legfontosabb hatalmi eszköz, amelynek segítségével úgy gondolták, hogy biztonsággal menthetik át a hatalmukat, és nem csalódtak – jelentette ki Kövér László, aki maga is résztvevője volt annak idején a tárgyalásoknak.

„Hogy hanyatlik-e az alkotmányos kultúra vagy sem, és ha igen, ennek mi az oka, ezt én differenciáltabban látom, mint a tisztelt volt köztársasági elnök úr, és helyes lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évével” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.