Kövér: Néhány LMP-s és jobbikos még nem nőtt fel mentálisan

Kövér László szerint a parlamenti képviselők létszámának csökkenése és munkaterhük növekedése indokolja legfőképpen, hogy 2014-től a parlament háromhetes munkarendben ülésezzen.

WL
2012. 12. 22. 7:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A házelnök a készülő új házszabályról elmondta, hogy a részletes vita helyett főként egy törvény-előkészítő bizottságban zajlana a módosító javaslatok formálása és összegzése, ahol a plenáris ülések vitáinál színvonalasabb, szakszerűbb munkavégzés folyhatna. Nyilatkozatában a politikus reagált Sólyom László volt államfőnek az alkotmányos kultúra hanyatlását megfogalmazó kijelentésére, és azt mondta: helyes lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évével. Az új házszabály előkészítését egyelőre az Országgyűlés elnökének közvetlen munkatársai végzik, de a házelnök azt ígéri, hogy az egyeztetésbe hamarosan bekapcsolódhatnak a parlamenti frakciók képviselői is. Kövér László szerint a javaslat jövő tavasszal kerülhet a Ház elé, 2014-ben az új parlament már ezen szabályok alapján működne, azaz hetente lenne interpellációs blokk az Országgyűlésben és két- vagy háromhetenkénti plenáris ülésezés.

 

A minőség rovására menne

Kövér László azt mondta: régóta az a véleménye, hogy a 386 képviselővel is a háromhetes ülésezési rend az optimális. „2014-től pedig, amikortól 199-re, tehát a jelenlegi alig több mint felére csökken számuk, a munkaterhük a duplájára nő, és nemcsak a törvényhozásban, hanem a választókerületekben is” – fogalmazott. Szerinte a parlament jelenlegi „hektikus” működési módjával ez nem tartható. „Pontosabban tartható lenne, de az nagyon megterhelné a képviselőket, illetve a minőség rovására menne” – tette hozzá.

Az új házszabály a plenáris üléseken jelenleg zajló részletes vita helyett valószínűleg azt írja majd elő, hogy a módosító javaslatok a bizottságokban érlelődjenek ki. Az ellenzék az elképzelés napvilágra kerülése óta saját jogainak csorbítását hangoztatja. Kövér László erre azt mondta, örül, hogy az ellenzéki pártok a következő ciklusban is erre a szerepre készülnek, de egyelőre fantomokkal harcolnak, és a minimálisan elvárható az lenne tőlük, ha először megismernék, amiről beszélnek. Szerinte a részletes vitának a mai formájában nem sok értelme van. „Üres, unalmas, néha személyeskedő szócséplés, szegény gyorsírókon kívül a kutya nem figyel oda, sokszor még a levezető elnök is elbóbiskol a pulpituson” – véli az Országgyűlés elnöke, aki olyan színjátékhoz hasonlította a ma zajló részletes vitát, amelynek még nézői sincsenek. Mint mondta, azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik a részletes vita eltörlése esetén jogaik sérelméről, szűkítéséről beszélnek, jó, ha számot vetnek azzal is, hogy ezen viták legtöbbjén ma kevesebb képviselő tartózkodik az ülésteremben, mint amennyi egy-egy bizottság létszáma.

A legerősebb bizottság

Kövér László elképzelései alapján egy törvényelőkészítő bizottság jönne létre, átvéve a mostani alkotmányügyi bizottság idevágó funkcióját. Ez a testület létszámában, politikai súlyában is a legerősebb bizottság lenne, elnökét a mindenkori kormánypárti többség adná, és oda minden frakció a „legjobb erőit”, a legfelkészültebb szakértőit delegálná. Ez a bizottság tárgyalná meg azokat a kérdéseket, amelyek jelenleg a plenáris ülésen a részletes vitában kerülnek terítékre, és rendezné koherens szöveggé azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a képviselők a különböző bizottságokon keresztül nyújtanának be.

„Bolhacirkusz” és törvényhozás

A házelnök elmondta, hogy a formálódó új szabályok szerint a képviselői véleménynyilvánításba nem férne bele semmilyen eszköz, amely túlmegy a verbalitáson. Úgy véli, nem kell megengedni, hogy a parlamentben újabb és újabb ötletekkel álljanak elő „magukkal mit kezdeni nem tudó, vagy éppen csekély támogatottságukat feldolgozni nem képes képviselők”. Kövér László szerint el lehet képzelni, hogyan nézne ki a parlament, ha mindenkinek lenne egy „remek” ötlete és azt meg is valósítaná a plenáris üléseken. „Minden frakció kifeszítené a maga molinóját szív küldi szívnek jegyében, üzenetként a választóknak, vagy a képviselők integethetnének a kameráknak, hogy itt vagyok, anyu!” – mondta a politikus, megjegyezve, nem megengedhető, hogy „bolhacirkuszt” csináljanak a törvényhozásból.

„Mentálisan nem nőttek fel”

Az Országgyűlés elnöke úgy látja, hogy eléggé megszenvedte a parlament tekintélye az elmúlt 20 évet. De mint mondta, 2010-ig akármilyen hőfokon izzott is a politika, olyan típusú megnyilatkozásokra, mint mostanában, nem volt példa az Országház falain belül. Szerinte mivel eddig nem voltak ilyen jelenségek, ezért is hiányzott a házszabályból az ezekkel szembeni szankció lehetősége. „2010-ig mindenki tudta, hogy hol van a jól neveltségnek, a jó modornak, a választókkal szembeni tiszteletnek a határa” – tette hozzá.

Kövér László rövid távon nem fűz reményeket ahhoz, hogy az új szabályoktól javul a törvényhozás morális megítélése. Inkább azt tartja a legfontosabb célnak, hogy a tekintély további romlása ne következzen be. „Némely parlamenti képviselőkről, különösen LMP-s és jobbikos képviselőkről, az a meggyőződésem, hogy mentálisan nem nőttek fel” – fogalmazott a politikus.

Alkotmánybírósági szerep

Nyilatkozatában a házelnök kitért Sólyom László volt államfő és egykori alkotmánybírósági elnöknek az alkotmányos kultúra hanyatlását megfogalmazó kijelentésére. Mint mondta, „óvatos stílusra intve magát” úgy fogalmaz: abban, hogy 2010-re alkotmányos szempontból is a csőd szélére jutott az ország, Sólyom Lászlónak is, aki szemlátomást nehezen viseli köztársasági elnöki tisztségének elvesztését, van felelőssége. Szerinte alkotmánybírósági elnökként Sólyom volt az, aki úgy honosította meg a testület működését, hogy az a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, kvázi fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek úgy, hogy az alkotmánybírók a képviselőkkel és a kormány tagjaival ellentétben senkinek sem tartoznak elszámolással. „És ezzel a helyzettel nemegyszer vissza is éltek, a »láthatatlan alkotmány« nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre a népszuverenitás felett” – tette hozzá.

A házelnök úgy ítéli meg, annak idején Európa egyik legszélesebb hatáskörével rendelkező Alkotmánybíróságát hozták létre. Mint mondta: sokatmondó, hogy a háromoldalú tárgyalások során a kommunisták jobban ragaszkodtak az Alkotmánybíróság fölállításához, mint ahhoz, hogy mi legyen a módja a köztársasági elnök választásának.  Ez volt a legfontosabb hatalmi eszköz, amelynek segítségével úgy gondolták, hogy biztonsággal menthetik át a hatalmukat, és nem csalódtak – jelentette ki Kövér László, aki maga is résztvevője volt annak idején a tárgyalásoknak.

„Hogy hanyatlik-e az alkotmányos kultúra vagy sem, és ha igen, ennek mi az oka, ezt én differenciáltabban látom, mint a tisztelt volt köztársasági elnök úr, és helyes lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évével” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.