Martonyi János emlékeztetett arra, hogy a második világháború után, a Rákosi-korszakban Wallenberg mellett a segítőinek sem jutott elismerés, hanem üldöztetés lett a sorsuk. „Ma szerencsésebb korban élünk, ahol könnyebb, kevésbé kockázatos jót tenni. Felelősségünk, hogy a világ ebbe az irányba haladjon tovább, és kiléphessen a 20. század árnyékából” – mondta.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szintén az uszító szavak elleni fellépést hangsúlyozta. „Az embertelenséget már a szavaknál, már az első mondatnál, már az első szónál meg kell állítanunk” – jelentette ki.
Gereben Ágnes, a Szovjetunióval és utódállamaival foglalkozó történész arról beszélt, hogy a szovjet vezetés számára kellemetlen volt Wallenberg zsidómentő tevékenysége az 1930-as években állami szintre emelt antiszemitizmus miatt. A szovjetek által kivégzett lengyelországi zsidómentőkhöz hasonlóan Wallenberget is megvádolták a nácikkal való kapcsolattartással.
Zinner Tibor történész a második világháború utáni évekről elmondta, hogy a moszkvai zsidóellenes politika Magyarországon burkoltan jelent meg. Miközben a zsidóság ellen is törvénytelen pereket folytattak le, a kommunista pártból kiszorították a cionista mozgalom tagjait.
Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója korabeli fotókkal és dokumentumokkal mutatta be Wallenberg segítőinek sorsát, akik közül többeket internáltak, elkobozták vagyonukat, és volt, aki külföldre menekült a meghurcoltatások miatt.
Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese a rendszerváltozás előtti dokumentumokkal mutatta be, hogy a magyar titkosszolgálatok nyilvántartották a Raoul Wallenberggel kapcsolatos információkat és ellenségesen tekintettek a rá emlékezőkre.
Szabó Tamás, a Wallenberggel együtt dolgozó Szabó Károly embermentő fia elmondta, hogy apját meghurcolták a Rákosi-korszakban, később pedig az általa megmentettek segítettek neki abban, hogy munkája legyen a börtönévek után.
A magyar kormány erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy következetesen szembenézzen a múltbéli jogsértésekkel, a 20. századi diktatúrákkal – mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az V. Budapesti Emberi Jogi Fórumot megnyitó beszédében.
Wallenberg zsidómentő tevékenysége és halála számtalan megválaszolatlan kérdést vet fel ma is. Schmidt Mária történész egy keddi, brüsszeli rendezvényen kijelentette, hogy a svéd diplomatát a Szovjetunióban meggyilkolták. Valószínűnek mondta, hogy előbb-utóbb előkerül majd olyan irat, ami közelebbi információval szolgál Wallenberg sorsáról.
A Profil című osztrák hetilap nemrégiben arról írt: egy volt fogoly állítása szerint a hivatalos szovjet verziótól eltérően nem 1947-ben szívrohamban, hanem 1950-ben egy szovjet táborban halt meg Wallenberg. A svéd diplomata eltűnésével kapcsolatos rejtély szálainak felgöngyölítése folytatódik – jelentette ki nemrégiben az orosz hírszerzés levéltárának vezetője.
Amerikai kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy budapesti tevékenysége valószínűleg korántsem volt annyira véletlenszerű, mint azt korábban gondolták. Egy egykori orosz levéltári vezető szerint a szovjet hírszerzés megfigyelés alatt tartotta.
