Gulyás Gergely, a kormánypárt szakpolitikusa vasárnap budapesti sajtótájékoztatóján a gyülekezési jog alakulásáról beszélt, kifejtve, hogy egy jogállam működésének mértékét az alkotmányos alapjogok gyakorolhatóságán lehet a leginkább felmérni, a gyülekezési jog pedig – a rendszerváltás egyik nagy vívmánya – éppen az egyik legfontosabb ilyen alapjog. Szerinte azonban a 2002 és 2010 közötti időszak élesen szembement azzal a gyakorlattal, amely a rendszerváltástól 2002-ig, majd 2010 óta ismét jellemzi a gyülekezési jogot. A szocialista kormányzás nyolc évének ebből a szempontból 2006. október 23-a volt a csúcspontja, amikor egy bejelentett, tudomásul vett rendezvényt vert szét korábban soha nem látott brutalitással a rendőrség – mondta a fideszes képviselő.
Hozzátette azt is, hogy 2002 és 2010 között a baloldali kormány „érdekes módon” félkatonai szervezeteknek sokkal inkább biztosította a gyülekezési jogot, mint a jobboldali demokratikus ellenzék pártjainak. A 2010-es kormányváltás után azonban helyreálltak a 2002 előtti alkotmányos keretek, sőt egy alkotmánybírósági döntés következtében – amely lehetővé tette, hogy a jogellenes, be nem jelentett, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket ne oszlassa fel a rendőrség automatikusan – ma már az előzetesen be nem jelentett, úgynevezett villámcsődületnek nevezett tiltakozások is megtarthatók, a kormány és a rendőrség is maximálisan garantálja ezek megrendezését – mondta Gulyás.
„Örömmel vesszük, hogy ma azok tüntethetnek a kormány ellen az Astorián, akik akkoriban, mikor kormányon voltak, ugyanezen helyszín kiválasztása miatt elmarasztalták a Fideszt” – fogalmazott, hozzáfűzve: örülnek annak is, hogy ma már a Kossuth Lajos teret nem szegélyezik kordonok. Az elmúlt hetek diáktüntetéseire utalva a politikus megjegyezte: a rendőrség még annak a néhány száz embernek is példamutatóan biztosította a gyülekezési jogát, akik a megmozdulások végét követően az utcákon „meneteltek”.
Jogsértések
Mint arról korábban beszámoltunk 2012. november 27-én elmarasztalta Magyarországot az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2008 októberére tervezett, Kossuth téri tüntetés megtiltásával kapcsolatos ügyben. Egyébként egy másik ítélet szerint megsértették a magyar hatóságok az emberi jogok európai egyezményének a gyülekezési és egyesülési szabadságot garantáló 11. cikkelyét 2006-ban és 2007-ben is, amikor megtiltottak az Országgyűlés elé szervezni kívánt két demonstrációt.
2010. október 1-jén a Legfelsőbb Bíróság (LB) öttagú felülvizsgálati tanácsa azt állapította meg, hogy jogellenesen oszlatta fel a rendőrség 2006. október 23-án hajnalban a Kossuth téri demonstrációt. Az LB azt is kimondta, hogy a délután három és négy óra között az Alkotmány utcában végrehajtott rendőri akció jogszerű volt.
