Az elismeréseket Balog Zoltán és Erik Ullenhag, Svédország integrációs minisztere adta át a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. A magyar tárcavezető az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a svéd nagykövetség rendezvényén úgy fogalmazott: talán nem véletlen, hogy éppen a Wallenberg-év zárultával, csütörtökön alakult meg a jövő évben tartandó holokauszt-emlékév bizottsága, amelyben képviselteti magát Izrael, Ausztria, Németország és az Egyesült Államok is, mert „az emlékezés kultúráját, annak gyakorlását nem szabad abbahagyni”.
Balog Zoltán kiemelte: a demokrácia minőségét nem az adja meg, hogy hány párt van a parlamentben, hanem azok a magatartásformák, amelyeket a demokraták megjelenítenek. Utalt arra, a Raoul Wallenberg Egyesület azért alapította a díjat, hogy „a politikusok a díjazottaktól tanuljanak demokrata magatartásformát”. A miniszter szólt arról: azért szoktunk emlékezni azokra, akik kiálltak az üldözöttekért a diktatúra idején, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami a diktatúrában történt, „és mégis, bármilyen erős az emlékezés, megismétlődik”.
„Kötelességünk emléket állítani”
Rámutatott, ez nem feltétlenül haláltáborokban vagy vallási, etnikai kisebbségek iránti direkt életfenyegetésben mutatkozik meg, de „azzal a magatartással, amely lehetővé teszi, hogy diktatúra legyen, nap mint nap találkozunk”. Többek között akkor, „amikor gyűlöletbeszéd vesz körül bennünket, amikor egyesek úgy gondolják, hogy a sajtószabadság arra való, hogy indulatot gerjesszenek kisebbségek tagjaival szemben” – tette hozzá. Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy „együtt tudunk küzdeni mindenütt, ahol a kisebbségi sorsban élőket diszkrimináció éri”. Kitért arra is, hogy a roma szakkollégiumok a történelmi egyházak és a kormány „közös kedves gyermekei”, azokban több mint száz, roma származású fiatal tanul a felsőoktatásban.
Erik Ullenhag hangsúlyozta: „kötelességünk emléket állítani minden áldozatnak”, és dolgozni kell azon, hogy a holokauszt tragikus eseményei ne felejtődjenek el, ugyanakkor az embermentők történeteire is emlékezni kell, Wallenberg bátorságát pedig be kell mutatni az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szembeni harc során. Kiemelte, a svéd kormánynak feltett szándéka, hogy küzdjön mindenféle idegengyűlölet és intolerancia ellen. Hozzátette, a svéd kormány nem engedheti meg, hogy széles politikai befolyásra tegyen szert az az idegengyűlölő párt, amely jelenleg a parlamentjükbe is bekerült, és kötelességüknek nevezte, hogy megtanítsák a fiatalokat arra, hogy tolerálják a kisebbségeket.
Esélyegyenlőség Svédországban
A svéd miniszter megemlítette, kormányuk ötvenmillió svéd koronát fordít arra, hogy javítsa a romák helyzetét egyebek mellett szociális és oktatási téren, annak érdekében, hogy a roma gyermekeknek ugyanakkora esélyük legyen a boldogulásra, mint a többségi társadalomba született társaiknak.
A laudációkat Sipos András, a díjat odaítélő bizottság titkára mondta el. Baks község önkormányzatának kitüntetése kapcsán kiemelte: a Csongrád megyei településen a helyi önkormányzat törekszik arra, hogy lakosai megértésben tudjanak együtt élni egymással, ennek példájaként említette, hogy az ottani képviselő-testületbe a lakosság 2010-ben a cigány nemzetiségi önkormányzat egyik képviselőjét tagnak választotta.
Többeket kitüntettek
A szintén díjazott, független dokumentumfilmes Bódis Krisztáról közölte: fesztiválokat, kulturális és társadalmi megmozdulásokat szervez, és létrehozta az ózdi Hétes-telepi alkotó- és fejlesztőprogramokat. Csóka János Pálról, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökéről elmondta: a budapesti kerületekben ő az egyetlen, aki folyamatosan megnyerte a kisebbségi önkormányzati választásokat. A díjazott 2010-től a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, részt vett az Újpesti Polgárcentrumban a holokausztkiállítás szervezésében.
Gordon Gáborról, az Élet Menete Alapítvány elnökéről a laudációban megjegyezte: másokkal együtt elindította az Élet Menete emlékprogramokat Magyarországon és Lengyelországban, a zsidó őszi ünnepek után pedig minden évben megszervezi az Élet Menete-emlékestet.
A kitüntetett Uhrin Anikóról, aki 2011-es megalakulásától irányítja a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumot, elmondta: a Debreceni Református Kollégium Óvodájának óvodapedagógusaként 2009–2010-ben komoly része volt az intézmény óvodai programjának átdolgozásában, 2008-ban pedig feldolgozta a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár cigányokra vonatkozó, második világháborús hadigondozási iratanyagot.
Wallenberg ezrek életét mentette meg
Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt.
Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes. A rendezvény folytatásaként este hat órakor gyertyagyújtást tartottak a budapesti Pozsonyi út és a Raoul Wallenberg utca sarkán elhelyezett Raoul Wallenberg-emléktáblánál.
