A Magyar Nemzet értesülése szerint a kabinet azt kérte az AB-től: vizsgálja meg, összhangban van-e az alaptörvénnyel a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló, tavaly módosított jogszabály. Tizenhat rendelkezés kapcsán a velencei bizottság októberben fenntartotta azon aggályait, amelyeket fél évvel korábban az eredeti törvény alapján megfogalmazott. Az alkotmánybíráknak ahhoz is joguk van, hogy megsemmisítsék az esetleg jogsértő passzusokat.
Az Európa Tanács véleményező testülete, a velencei bizottság több alkalommal megfogalmazta észrevételeit az igazságügyi törvények kapcsán. Először, tavaly márciusban a 2011 novemberében megszavazott bírósági törvények egyes passzusait kifogásolta. Ennek nyomán az Országgyűlés a múlt év júliusában módosította a jogszabályokat, majd a velencei bizottság elvégezte az új paragrafusok vizsgálatát is. Tavaly októberben az Európa Tanács szakmai testülete fenntartotta egyes korábbi aggályait. Szerinte a törvény új változata 16 helyen is hibásnak tekinthető. A velencei bizottság legutóbbi aggodalmai nyomán kereste meg a kormány az Alkotmánybíróságot, és azt kérte, hogy a testület elemezze a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló, egyszer már kijavított jogszabályt. Amennyiben pedig a vizsgálata ezt szükségessé tenné, az érintett paragrafusokat semmisítse meg.
Nem egyszerű megfelelni az európai nagyságoknak
Átdolgozásra visszavonta a kormány kedden a bírák felső korhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítást és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvényeket. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt mondta: a kormány mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a legfőbb ügyész észrevételeit.
A kabinet egyebek mellett azt szeretné tudni, hogy – a velencei bizottság álláspontjának megfelelően – valóban dermesztő hatással lehet-e egyes bírákra, hogy a törvény előírta: a bírák kötelesek a vezetőknek bemutatni elvi jelentőségű ítéleteiket. Indokoltnak látja a kormány annak vizsgálatát is, hogy a bíróságok igazgatására hivatott Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – a jogszabály szerint – csak a szükséghez képest köteles döntéseit megindokolni. Az Európa Tanács szakmai testülete úgy vélte: ez a rendelkezés korlátozza a vezető elszámoltathatóságát, sértheti a jogállamiság elvét. Szerepel a kifogásolt passzusok között az is, amely szerint az OBH elnöke esetenként maga döntheti el, ki gondoskodjék a helyettesítéséről.
Tovább a szerdai Magyar Nemzetben!
