Az államtitkár, miután szombaton részt vett a bizottság Velencében tartott plenáris ülésén, az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: a bírósági törvények júliusi módosítása a Velencei Bizottság kritikáinak többségét orvosolta, az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete szombaton üdvözölte az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörének bővítését, valamint azt, hogy szélesedett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének döntéseivel szembeni jogorvoslat lehetősége. A Velencei Bizottság szerint e változtatások az OBH elnökének jobb elszámoltathatóságát és az OBT önkormányzati jellegének erősödését eredményezik.
Répássy Róbert hangsúlyozta: a független alkotmányjogászokból álló testület véleménye megerősítette, hogy szükség volt az igazságszolgáltatási rendszer reformjára, az elfogadott törvénymódosítások pedig tekintetbe veszik a korábbi állásfoglalásában megfogalmazott kritikák jó részét.
A bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban azonban a testület fenntartotta aggályait. A bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatban az Ab határozatának megfelelő szabályozás elfogadására hívott fel, az ügyek áthelyezésénél pedig objektív kritériumok megalkotását sürgette.
A Velencei Bizottság több kisebb jelentőségű javaslatot is tett
Répássy Róbert elmondta, hogy a Velencei Bizottság több, kisebb jelentőségű javaslatot is tett a bíróságok kijelölésével, az OBH elnökének átmeneti helyettesítésével, az elnök indoklási kötelezettségével, a bírói pályázatokkal, a jogegységi eljárással, a bírák kirendelésével, az OBT összetételével és a bírói tanács tagjainak jogállásával összefüggésben.
Az államtitkár közölte: a kormány a bizottság fennmaradt kritikáiról az Ab döntését kéri annak érdekében, hogy a vizsgált törvények mindenben megfeleljenek a bíróságok függetlenségét biztosító alaptörvénynek. Az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére Répássy Róbert elmondta, a változtatásokat az Alkotmánybíróság utólagos normakontrolljának eredményétől teszik függővé, mert a kormány úgy ítéli meg, hogy pontot kell tenni a vitás ügyek végére.
Répássy ígéretet tett a Velencei Bizottságnak
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának ügyében már megszületett az Ab-döntés – a Velencei Bizottság erre erősített rá, és nyomatékosította, hogy a 62 éves korhatár elfogadhatatlan –, valamint az ügyáthelyezések szabályainak vizsgálata is folyamatban van.
A Velencei Bizottság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló magyar jogszabályt is értékelte. Az igazságügyi államtitkár tájékoztatása szerint a testület azt állapította meg, hogy a törvény összességében megfelel az alkalmazandó európai és nemzetközi elveknek. A határidőkre és az üzleti titokra vonatkozó javaslatainak figyelembe vételére pedig Répássy Róbert ígéretet tett.
Október 9-én átdolgozásra visszavonta a kormány a bírák felső korhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítást és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvényeket. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár akkor azt mondta: a kormány mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a legfőbb ügyész észrevételeit.
Navracsics terjesztette a parlament elé
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember elején terjesztette a parlament elé a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az év elején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.
Ismert, Magyarországon 2012. január 1-jét megelőzően a bíráknak, az ügyészeknek és a közjegyzőknek lehetőségük volt arra, hogy az általános nyugdíjkorhatár elérése után 70 éves korukig még folytathassák tevékenységüket. Idén az év első napjától azonban a szabályozás úgy módosult, hogy az említett foglalkozások gyakorlóinak az általános nyugdíjkorhatár, azaz a 62. életév betöltésekor megszűnik a szolgálati viszonya, tehát nyugdíjba kell menniük.
Schmitt: 194, Áder: mintegy 40
Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, utóda, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság szeptember 18-án, az augusztus végi két hasonló döntés után újabb kaposvári bírót helyezett vissza nem jogerősen tanácsvezetői tisztségébe, kimondva, jogellenes volt a köztársasági elnöknek a bíró életkora miatti felmentő határozata.
Az OBH október 1-jén közleményben tudatta, hogy a hivatal elnöke, Handó Tünde szolgálati pótlékot és átalány-kártérítést is javasol a bírói nyugdíjazásokkal kapcsolatos törvénymódosításokkal összefüggésben.
