Mint írták, a püspöki helynöki tisztséget Kászoni József lelkész tölti be, a főgondnok, azaz az egyházkerület világi elnöke pedig Elekes Botond maradt. Felügyelő gondnoknak Barabássy Sándort, egyházkerületi jegyzőnek Szent-Iványi Ilonát, közügyigazgatónak pedig Máté Ernőt iktatták be.
Beszámoltak arról, hogy az unitárius vezetőket levélben köszöntötte Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Önök élő példái annak, hogy a keresztyénség hatalmas erőket szabadít fel az emberekben, és képessé teszi őket olyan feladatok megoldására, melyre a hitük nélkül képtelenek lennének. Ezért meggyőződésem, hogy keresztyénség nélkül nem állíthatjuk vissza a munka becsületét, a család és az otthon szentségét, a versenyben lemaradtak iránti együttérzést és támogatást.”
„Hangot kell adnunk a toleranciának”
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntő szavait a szombati ünnepségen Csallóközi Zoltán kabinetfőnök tolmácsolta a közlemény szerint. Horváth János fideszes képviselő, az Országgyűlés korelnöke „az unitárius Wallenbergre”, a zsidó emberek százait megmentő Szent-Iványi Sándor lelkészre emlékezett, akivel 1945 és 1947 között parlamenti képviselőtársak voltak. Prőhle Gergely a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője a reformáció közelgő 500. évfordulójára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy reformátusoknak, evangélikusoknak és unitáriusoknak együtt kell megmutatniuk, mit jelent a protestáns erkölcs és etika a mai Magyarországon.
Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka az egyházak felelősségéről és nemzetmegtartó erejéről beszélt. A rendezvényen köszöntőt mondott Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. Az unitárius egyház közölte: Elekes Botond újraválasztott főgondnok az elmúlt időszak legjelentősebb eredményének nevezte az ünnepélyes beiktatáson az egységes Magyar Unitárius Egyház 2012. júniusi megalakulását, az erdélyi és magyarországi egyházrész egyesítését.
A főgondnok szerint „az elkövetkezendő időszakban sokkal inkább vállalnunk kell, hangot kell adnunk vallásunk talán legismertebb értékének, az unitarizmust jellemző toleranciának [ ]. Mi, unitáriusok abban hiszünk, hogy minden ember Isten és törvény előtt egyenlő.” Kászoni József püspöki helynök prédikációjában felidézte a vallásszabadság törvényének 1568. január 13-ai elfogadását, amely a Magyar Unitárius Egyház születését is jelenti.
Heltai, Chamberlain, Bartók és Franklin
Az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés mérföldkő az emberiség történetében, hiszen a világon elsőként itt hirdettek teljes vallásszabadságot. A reformáció idején széles körben elterjedt az unitarizmus, Erdély első fejedelme, János Zsigmond – aki II. Jánosként magyar király volt – már unitáriusként halt meg. A magyar alapítású vallás külföldön is ismertté vált, főleg Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.
„A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius – amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne – állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy értetlenül fogadják” – írta Bartók Béla.
Bartók mellett unitárius volt például a lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász Heltai Gáspár, a XIX. század kiemelkedő polihisztora, a nyelvész–filozófus–természettudós Brassai Sámuel, a legnagyobb székelynek nevezett tudós és író, Orbán Balázs, valamint a John Pagetként született, magyarrá lett angol mezőgazdász–író, Paget János, aki Bem tábornok szárnysegédjeként részt vett az 1848–49-es szabadságharcban. Nagy-Britanniából a legismertebb unitárius a gőzvontatás tökéletesítője, George Stephenson, az evolúcióelméletet megalkotó Charles Darwin, a viktoriánus kor egyik legnagyobb angol írójának tartott Charles Dickens és a második világháború elején az Egyesült Királyságot miniszterelnökként irányító Arthur Neville Chamberlain. Az Atlanti-óceán túloldaláról a villámhárító és a bifokális szemüveglencse feltalálójaként jegyzett, íróként, politikusként, természettudósként és filozófusként is ismert Benjamin Franklint, az USA harmadik elnökét, Thomas Jeffersont, a távíró feltalálójaként és a nevéről elnevezett kódrendszer kidolgozójaként ismert Samuel Morse-t, illetve a telefon feltalálóját, Alexander Graham Bellt érdemes kiemelni.
