A főgondnok szerint „az elkövetkezendő időszakban sokkal inkább vállalnunk kell, hangot kell adnunk vallásunk talán legismertebb értékének, az unitarizmust jellemző toleranciának [ ]. Mi, unitáriusok abban hiszünk, hogy minden ember Isten és törvény előtt egyenlő.” Kászoni József püspöki helynök prédikációjában felidézte a vallásszabadság törvényének 1568. január 13-ai elfogadását, amely a Magyar Unitárius Egyház születését is jelenti.
Heltai, Chamberlain, Bartók és Franklin
Az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés mérföldkő az emberiség történetében, hiszen a világon elsőként itt hirdettek teljes vallásszabadságot. A reformáció idején széles körben elterjedt az unitarizmus, Erdély első fejedelme, János Zsigmond – aki II. Jánosként magyar király volt – már unitáriusként halt meg. A magyar alapítású vallás külföldön is ismertté vált, főleg Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.
„A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius – amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne – állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy értetlenül fogadják” – írta Bartók Béla.
Bartók mellett unitárius volt például a lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász Heltai Gáspár, a XIX. század kiemelkedő polihisztora, a nyelvész–filozófus–természettudós Brassai Sámuel, a legnagyobb székelynek nevezett tudós és író, Orbán Balázs, valamint a John Pagetként született, magyarrá lett angol mezőgazdász–író, Paget János, aki Bem tábornok szárnysegédjeként részt vett az 1848–49-es szabadságharcban. Nagy-Britanniából a legismertebb unitárius a gőzvontatás tökéletesítője, George Stephenson, az evolúcióelméletet megalkotó Charles Darwin, a viktoriánus kor egyik legnagyobb angol írójának tartott Charles Dickens és a második világháború elején az Egyesült Királyságot miniszterelnökként irányító Arthur Neville Chamberlain. Az Atlanti-óceán túloldaláról a villámhárító és a bifokális szemüveglencse feltalálójaként jegyzett, íróként, politikusként, természettudósként és filozófusként is ismert Benjamin Franklint, az USA harmadik elnökét, Thomas Jeffersont, a távíró feltalálójaként és a nevéről elnevezett kódrendszer kidolgozójaként ismert Samuel Morse-t, illetve a telefon feltalálóját, Alexander Graham Bellt érdemes kiemelni.
