A kormány látja az egészségügyben felmerülő erőforrás-problémákat – kezdte sajtótájékoztatóját Szócska Miklós. Az Emmi államtitkára elmondta: a nyugodt légkörben lezajlott, mintegy kétórás tárgyaláson elsősorban a helyzetet tekintették át. Szócska beszélt arról is, hogy a nyugdíj mellett dolgozók jövedelme nem fog csökkenni, az államtitkár szerint erre biztosíték a 2012-es béremelés.
Hat-hétezerre tehető azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akiket érint a kötelező nyugdíjazás rendszere. Ők egyénileg, szervezett eljárás keretében folyamodhatnak a nyugdíjazás alóli felmentésért – mondta Szócska. Az egyeztetést után azt mondta: az érintettek köréről elindult egyfajta „számháború”, ezért a következő időszakban tisztázzák a pontos adatokat, valamint a felmentés eljárásrendjének részleteit.
Orvoshiánytól tartanak
Olvassa el az MNO cikksorozatát!
Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?
Kiskirályok és csicskák az egészségügyben
Egészségügy: csak kiválasztottaknak?
A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület úgy látja, a nyugdíjazási rendelet azonnali végrehajtása orvoshiányt idézne elő az ágazatban, mivel a jelenleg dolgozó mintegy 40 ezer orvos tíz-tizenöt százaléka nyugdíjaskorú. Csiba Gábor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója szerint a nyugdíjazás egyben létszám-csökkentést is jelent, mert – a rendelet szerint – az érintett orvos státusát is meg kell szüntetni.
Múlt csütörtökön a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete közös levélben fordult Szócska Miklós egészségügyi államtitkárhoz, egyeztetést sürgetve az egészségügyi dolgozók kötelező nyugdíjazásáról. Másnap a Magyar Orvosok Szövetsége, az Orvosegyetemek Szakszervezete, a Mentődolgozók Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktorhoz fordultak, a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara pedig a kormányfőnek és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek juttatta el levelét a kötelező nyugdíjazással kapcsolatos aggodalmaik miatt.
Valamennyi szakmai szervezet szerint az érintettek nagy száma miatt a kormányhatározatban leírt egyedi mentességi eljárásrend kezelhetetlen lesz az egészségügyben. Szócska Miklós pénteken azt mondta, hogy az egyeztetések egyik célja épp az, hogy megtalálják azt a megoldást, amellyel szervezett formában lehet alkalmazni az új szabályozást, de mindeközben az egészségügy működőképessége is fenntartható.
Különösen fontos érdek
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveket rögzítő kormányhatározat a múlt év utolsó Magyar Közlönyében jelent meg. E szerint a kabinet január 31-ei határidővel kérte fel a tárcavezetőket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy intézkedjenek azok munkaviszonyának megszüntetéséről, akik a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, és betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, továbbá megszerezték az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. A határozat viszont azt is rögzíti, hogy ha a foglalkoztató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a munkáltatói jogok gyakorlója – a kormány véleményének kikérése után – dönthet más közalkalmazott, illetve kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról is.
Fejlesztések az Új Széchenyi Terv keretében
Az Új Széchenyi Terv keretében az év végéig mintegy 268 milliárd forint áll rendelkezésre a konvergenciarégiókban lévő járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények – kórházak, szakrendelők – fejlesztésére, támogatására.