Pósán László emlékeztetett arra, hogy Bajnai Gordon mindezt elrendezte egy vállrándítással: „Nem értettünk hozzá.” Most ugyan miért is lenne hozzáértőbb? – tette fel a kérdést Pósán László, aki szerint Bajnai egész mozgalmát a politikai bizonytalanság jellemzi, alkotmánytervezetét mástól vette, plagizálta. „Ahogyan korábban, úgy most is a nagytőke oldalán áll. Amíg a Fidesz igyekszik egyre feljebb tornázni a minimálbért, Bajnai Gordon harmadával csökkentené azt. A Hajdúság és Bihar népe szeretne megélni, boldogulni, és nem akar hozzá nem értő milliomosok áldozatává válni” – közölte Pósán László.
Bajnai Gordon debreceni sajtótájékoztatóján azt mondta, a Bajnai-kormány idején 98 ezer forint bruttó jövedelemből 75 ezer forint maradt a borítékban, ma az ugyanilyen összegű minimálbérből 64 ezer forint a nettó jövedelem. A volt miniszterelnök szerint a vállalkozások számára drámaian megdrágították a minimálbért, aminek következményeként 50 ezer munkahely szűnik meg a következő két évben.
Ha megvalósulna a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Alapítvány minimálbér-csökkentési javaslata, azzal legalább nyolc másik ellátás összege is csökkenne – közölte szerdán Tapolczai Gergely fideszes országgyűlési képviselő.
Még az antirasszizmus sem köti össze Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc alakulatát. Az Együtt 2014 semmilyen szinten nem képviseltette magát a Demokratikus Koalíció vasárnapi, Fidesz-székház előtt szervezett tüntetésén, ahol Bayer Zsolt publicisztikája ellen tiltakoztak.
Bajnai beszélt a Hajdú-Bétről is
A volt kormányfő a fórumon – kérdésre válaszolva – részletesen kitért a volt debreceni baromfifeldolgozó, a Hajdú-Bét ügyére is. Emlékeztetett rá, hogy az 1990-es években a magyar baromfifeldolgozó-ipar súlyos válságba került. A Wallis cégcsoport, amelynek a tulajdonába került a Hajdú-Bét, 1998–1999-ben próbálta megmenteni a debreceni céget, s 10 milliárd forintot „tett bele”.
Ő maga 2001-ben lett a Wallis vezérigazgatója, s a feladata a Wallis rendbetétele volt, a Hajdú-Bét élére új menedzsmentet neveztek ki – sorolta Bajnai Gordon, megjegyezve, hogy 2002–2003-ban lecsökkent a kereslet a magyar baromfi iránt. Az első Orbán-kormány minimálbér-növelő intézkedése „elvitte a cég költségvetését” (a Hajdú-Bétnél a minimálbér volt a jellemző), a forint drámai erősödése miatt pedig drasztikusan csökkent az exportbevételük.
Bajnai Gordon megemlítette azt is, hogy ebben az időben a Bábolna Zrt. 4 év alatt 35 milliárd veszteségpótlást kapott a kormányoktól, miközben a Hajdú-Bétet a Wallis csak 10 milliárddal, egyébként vagyona felével tudta támogatni. „Ezek a bukás valódi okai, nem ellopták a pénzt” – tette hozzá a politikus, kiemelve: igyekeztek 500 családnak segíteni, „a Wallis elment a falig, megpróbálta megmenteni a Hajdú-Bétet, s amikor végképp nem ment, akkor indította el a felszámolást”.
