Az alkotmányügyi bizottság hétfőn benyújtott módosító javaslata nem zárná ki a lehetőségét annak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény rendelkezéseinek vizsgálatakor korábbi határozatával megegyező döntésre jusson. A bizottság az alaptörvény negyedik módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe. Ehelyett a bizottság azt rögzítené, hogy a hatályvesztés nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat.
Az alkotmányügyi bizottság módosítója egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés elnöke is öt napon belül köteles aláírni az alaptörvényt és módosítását. A módosító javaslat a büntetőeljárásra vonatkozó szabályokat is érinti, és kimondja, hogy a legfőbb ügyész nem lenne jogosult arra, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást törvényben meghatározott ügyekben.
A parlament gazdasági és informatikai bizottsága – szocialista ellenszavazattal – általános vitára bocsátotta azt a három fideszes képviselő által jegyzett törvényjavaslatot, amely szociális céllal módosítja a villamosenergia-, valamint a gáztörvényt. A javaslat megnehezíti a szolgáltatás kikapcsolását, viszont könnyebbé teszi a visszakapcsolást. Kötelező ügyfélszolgálatot ír elő a járási székhelyeken, minőségi mutatókat tartalmaz, továbbá javítja az ellátás biztonságát.
A kormány különböző lépésekkel sokat tett a devizahitelesek kitettségének csökkentéséért, és már nem nagyon van további mozgási lehetősége – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a parlament fogyasztóvédelmi bizottsága hétfői ülésén. Pleschinger Gyula emlékeztetett arra, hogy végtörlesztési lehetőséget kaptak azok, akik hitelüket egyben vissza tudták fizetni, ebbe a körbe 170 ezer devizahiteles tartozott. Az árfolyamgát rendszerében 450 ezer devizahiteles tudja törleszteni adósságát. Az e körökből kiesők számára a Nemzeti Eszközkezelő tud segítséget adni összesen 25 ezer ingatlan megvásárlásával, további segítséget jelent a hitelek forintosításának lehetősége, illetve épül az ócsai lakópark a lakásukat elvesztők számára – közölte.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára kiemelte: sikerült megakadályozni, hogy a zálogjoggal kapcsolatos végrehajtásban tömeges kilakoltatások legyenek, és munkájukat úgy végezték, hogy a piacbiztonságot is szem előtt tartva a jelzálog-hitelezésbe vetett bizalom és a jelzálogjog megmaradjon. Rétvári kérdésre válaszolva elmondta: a magáncsődre vonatkozó javaslatot a KDNP fogja beterjeszteni a parlament tavaszi ülésszakán, hogy már a jövő évtől élni lehessen ezzel a lehetőséggel.
A fideszes Zsiga Marcell kellő magyarázatot adott arra, honnan volt pénze házvásárlásra, a parlament mentelmi bizottsága ezért – kormánypárti szavazatokkal – úgy döntött: nem rendel el vagyonnyilatkozati eljárást ellene – közölte hétfőn újságírókkal Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke. Hangsúlyozta: Zsiga pontosan töltötte ki vagyonnyilatkozatát, így nem kell szankcióra számítania. Az utólag csatolt adatok „olyan többletek, amiket ráírhatott volna, de semmilyen előírást nem sértett meg, minden kötelezettségét teljesítette” – fejtette ki a KDNP-s politikus.
További irodákkal bővülhet a Kárpát Üzleti Régió a közeljövőben – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a nemzeti összetartozás bizottsága hétfői, budapesti ülésén. Szatmáry Kristóf a Kárpát Üzleti Régióról tartott beszámolójában elmondta: jelenleg kilenc iroda működik, négy Erdélyben, kettő a Vajdaságban, egy Ungváron, és kettő a Felvidéken. Előkészítés alatt áll ugyanakkor Eszéken és Lendván is egy-egy iroda megnyitása, ezek a közeljövőben megnyithatják kapuikat – jelezte. Rámutatott: nem közvetlenül a magyar állam tartja fenn az irodákat, hanem vegyes kamarai rendszeren keresztül működtetik őket.
Szatmáry szólt arról is, hogy a kétnyelvű feliratok kapcsán elég eltérőek a viszonyok a határon túli területeken: Kárpátalján alulról jövő kezdeményezés kevés van, Romániában létezik önkormányzati szervezésű mozgalom, Szerbiában is életre hívtak ilyet, és fel is vették a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Tanács elnökével egyeztetés céljából. Szlovákiában, a Felvidéken – ahol a legtöbb figyelmet kapott ez a kezdeményezés – konzultáltak magyar cégekkel, hogy a magyar nyelvű feliratok megjelenjenek.
A sport- és turizmusbizottság egy országgyűlési határozat elfogadását indítványozza annak érdekében, hogy a birkózás az olimpia műsorán maradjon. A testület a hétfői ülésén „a birkózás sportág a nyári olimpiai játékok programján való megőrzésének támogatásáról” elfogadott önálló indítványában kinyilvánította a komoly magyarországi tradíciókkal és eredményekkel rendelkező sportág olimpiai szereplésének fontosságát.
A határozati javaslat felkéri a kormányt, „hogy a sportpolitikáért való felelőssége körében segítse elő a Magyar Birkózó Szövetségnek a Nemzetközi Birkózószövetséggel (FILA), valamint a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) és más nemzetek birkózószövetségeivel együtt folytatott lobbitevékenységét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB)”. A testület kiemelte, hogy a birkózás az olimpiai mozgalom fontos része, elvitathatatlan szerepet tölt be az olimpia hagyományaiban és történelmében.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága február 12-én döntött úgy, hogy a birkózást javasolja levenni a 2020-as nyári olimpia műsoráról. A testület ugyanakkor május végén két új sportágat jelöl majd meg mint lehetséges programba kerülőt, s ezek közé bekerülhet még a birkózás is.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) álláspontja szerint a médiatörvények jelenlegi változtatása remélhetőleg a végét jelentheti a kormány és az Európai Bizottság között e tárgyban folyó vitának. Az MSZP szerint az előterjesztés nem tükrözi az unió kívánalmait, a Jobbik ugyanakkor úgy látja: a módosítás az EU diktátumának eredménye. A tárca előterjesztését az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága a hétfői ülésén tizenkét támogató szavazattal, három ellenében általános vitára alkalmasnak találta.
A KIM közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a bizottságnak elmondta: az Európa Tanács és a kormány között zajló tárgyalások tavaly év végén egy elvi megállapodással zárultak, ennek az eredménye az előterjesztés. Gáva Krisztián beszámolt arról, hogy szigorodnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének jogállására vonatkozó előírások, a változtatás szakmaorientáltabb feltételeket fogalmaz meg.
A jövőben az NMHH elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezné ki a kormányfő javaslata nyomán, ezt megelőzően azonban a miniszterelnöknek konzultálnia kell a hírközlés és a média területén működő civil szervezetekkel. Az NMHH elnöke a változtatás után már nem választható újra a kilencéves mandátumának lejártát követően.
A parlament költségvetési bizottsága kormánypárti többséggel leszavazta azoknak a képviselői indítványoknak a tárgysorozatba vételét, amelyek széles körben tettek javaslatot a jelenlegi adótörvények módosítására. A hétfőn Budapesten tartott ülésen a legnagyobb vitát Szili Katalin független képviselő indítványa váltotta ki, amelyben a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését javasolta.
