A kormány segítségét is kérik a birkózás megmentéséért

Alkotmánybíróság, médiatörvény, adómódosítás – többek között ezekkel a témákkal foglalkoztak a parlamenti bizottságok. Országgyűlési határozat születhet a birkózás megmentéséről.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára kiemelte: sikerült megakadályozni, hogy a zálogjoggal kapcsolatos végrehajtásban tömeges kilakoltatások legyenek, és munkájukat úgy végezték, hogy a piacbiztonságot is szem előtt tartva a jelzálog-hitelezésbe vetett bizalom és a jelzálogjog megmaradjon. Rétvári kérdésre válaszolva elmondta: a magáncsődre vonatkozó javaslatot a KDNP fogja beterjeszteni a parlament tavaszi ülésszakán, hogy már a jövő évtől élni lehessen ezzel a lehetőséggel.

A fideszes Zsiga Marcell kellő magyarázatot adott arra, honnan volt pénze házvásárlásra, a parlament mentelmi bizottsága ezért – kormánypárti szavazatokkal – úgy döntött: nem rendel el vagyonnyilatkozati eljárást ellene – közölte hétfőn újságírókkal Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke. Hangsúlyozta: Zsiga pontosan töltötte ki vagyonnyilatkozatát, így nem kell szankcióra számítania. Az utólag csatolt adatok „olyan többletek, amiket ráírhatott volna, de semmilyen előírást nem sértett meg, minden kötelezettségét teljesítette” – fejtette ki a KDNP-s politikus.

További irodákkal bővülhet a Kárpát Üzleti Régió a közeljövőben – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a nemzeti összetartozás bizottsága hétfői, budapesti ülésén. Szatmáry Kristóf a Kárpát Üzleti Régióról tartott beszámolójában elmondta: jelenleg kilenc iroda működik, négy Erdélyben, kettő a Vajdaságban, egy Ungváron, és kettő a Felvidéken. Előkészítés alatt áll ugyanakkor Eszéken és Lendván is egy-egy iroda megnyitása, ezek a közeljövőben megnyithatják kapuikat – jelezte. Rámutatott: nem közvetlenül a magyar állam tartja fenn az irodákat, hanem vegyes kamarai rendszeren keresztül működtetik őket.

Szatmáry szólt arról is, hogy a kétnyelvű feliratok kapcsán elég eltérőek a viszonyok a határon túli területeken: Kárpátalján alulról jövő kezdeményezés kevés van, Romániában létezik önkormányzati szervezésű mozgalom, Szerbiában is életre hívtak ilyet, és fel is vették a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Tanács elnökével egyeztetés céljából. Szlovákiában, a Felvidéken – ahol a legtöbb figyelmet kapott ez a kezdeményezés – konzultáltak magyar cégekkel, hogy a magyar nyelvű feliratok megjelenjenek.

A sport- és turizmusbizottság egy országgyűlési határozat elfogadását indítványozza annak érdekében, hogy a birkózás az olimpia műsorán maradjon. A testület a hétfői ülésén „a birkózás sportág a nyári olimpiai játékok programján való megőrzésének támogatásáról” elfogadott önálló indítványában kinyilvánította a komoly magyarországi tradíciókkal és eredményekkel rendelkező sportág olimpiai szereplésének fontosságát.

A határozati javaslat felkéri a kormányt, „hogy a sportpolitikáért való felelőssége körében segítse elő a Magyar Birkózó Szövetségnek a Nemzetközi Birkózószövetséggel (FILA), valamint a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) és más nemzetek birkózószövetségeivel együtt folytatott lobbitevékenységét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB)”. A testület kiemelte, hogy a birkózás az olimpiai mozgalom fontos része, elvitathatatlan szerepet tölt be az olimpia hagyományaiban és történelmében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága február 12-én döntött úgy, hogy a birkózást javasolja levenni a 2020-as nyári olimpia műsoráról. A testület ugyanakkor május végén két új sportágat jelöl majd meg mint lehetséges programba kerülőt, s ezek közé bekerülhet még a birkózás is.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) álláspontja szerint a médiatörvények jelenlegi változtatása remélhetőleg a végét jelentheti a kormány és az Európai Bizottság között e tárgyban folyó vitának. Az MSZP szerint az előterjesztés nem tükrözi az unió kívánalmait, a Jobbik ugyanakkor úgy látja: a módosítás az EU diktátumának eredménye. A tárca előterjesztését az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága a hétfői ülésén tizenkét támogató szavazattal, három ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

A KIM közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a bizottságnak elmondta: az Európa Tanács és a kormány között zajló tárgyalások tavaly év végén egy elvi megállapodással zárultak, ennek az eredménye az előterjesztés. Gáva Krisztián beszámolt arról, hogy szigorodnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének jogállására vonatkozó előírások, a változtatás szakmaorientáltabb feltételeket fogalmaz meg.

A jövőben az NMHH elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezné ki a kormányfő javaslata nyomán, ezt megelőzően azonban a miniszterelnöknek konzultálnia kell a hírközlés és a média területén működő civil szervezetekkel. Az NMHH elnöke a változtatás után már nem választható újra a kilencéves mandátumának lejártát követően.

A parlament költségvetési bizottsága kormánypárti többséggel leszavazta azoknak a képviselői indítványoknak a tárgysorozatba vételét, amelyek széles körben tettek javaslatot a jelenlegi adótörvények módosítására. A hétfőn Budapesten tartott ülésen a legnagyobb vitát Szili Katalin független képviselő indítványa váltotta ki, amelyben a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését javasolta.