Az önkormányzati törvényről folyt a vita

A helyhatóságok törvényességi felügyeletének pontosítását célozza az önkormányzati törvény módosítása, amelynek általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Az alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésének módját, a felügyeleti bírság kiszabását és az önkormányzati társulások törvényességi ellenőrzését is pontosítja az önkormányzati törvény módosítása, amelynek célja, hogy a helyhatóságok a jogszabályoknak megfelelően működjenek – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kedden az Országgyűlés előtt.

Szabó: Gyakorlati tapasztalatok indokolták a módosítást

Az önkormányzati rendeletalkotás alkotmányosságának vizsgálatát a helyhatóságokat felügyelő miniszter kezdeményezheti a kormánynál – mondta Szabó Erika expozéjában. A változások közé tartozik, hogy a felügyeletet ellátó kormányhivatalok a jövőben nemcsak az önkormányzatokat, hanem a társulásokat is bírságolhatják. Szabó Erika közölte: a módosítást a törvényességi ellenőrzés 2010-es visszaállítása utáni gyakorlati tapasztalatok indokolják. A változtatások lehetővé teszik, hogy a felügyeletet ellátó kormányhivatalok jogsértések esetén akár a képviselő-testületeket is összehívják vagy bírósági felülvizsgálatot kezdeményezzenek.

A módosítás nem csorbítja az önkormányzatok jogait – hangsúlyozta az államtitkár –, csupán az eljárási határidők betartását és az ezekkel kapcsolatos jogi garanciákat biztosítja. Ez által Magyarország azon európai államokhoz csatlakozik, amelyek szigorúbban ellenőrzik önkormányzataikat. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a felügyeleti eljárások száma az elmúlt évben folyamatosan csökkent.

Az MSZP felrúgta a megyerendszert

Tasó László (Fidesz) arról beszélt, hogy 2006-ban a választásokat követően az MSZP felrúgta az ezeréves megyerendszert, és erőszakkal létrehozta a régiókat. A politikus örömtelinek nevezte, hogy az erőltetett átalakítás ellenére a települések döntő többsége törvényesen tudta ellátni a feladatát. Hangsúlyozta: a most tárgyalt javaslat alapjaiban nem forgatja fel a világot, a törvényességi felügyelet inkább megenged, mint egyből büntet, a szankciók helyett inkább a rávezetés eszközét használja majd.

Varga Zoltán (MSZP) volt önkormányzati miniszter hozzászólásában azt mondta, hogy a jelenlegi kormánypártok a hatalmuk bebiztosítása érdekében nagyon következetesek, ami az önkormányzatok esetében súlyos eredményekkel járt. Példának hozta fel, hogy az alaptörvény külön fejezetben rendelkezik az önkormányzatokról, de nem határozza meg, hogy ki az önkormányzáshoz való jog alanya vagy hogy hol kell önkormányzatnak működnie.

„Csökken az önállóság”

Emellett az MSZP szerint csökkent az alkotmányos garancia az önkormányzati jogok védelmére, valamint a települési öngondoskodás túlzott erősítésével lényegében az emberek iránti állami felelősség lesz kisebb, ugyanakkor a gazdálkodás önállóságát jelentős mértékben csökkenti, hogy megszűnt az önkormányzati vagyon önálló jellege és a jelentős részét államosították. Varga Zoltán leszögezte: a kormány által lefolytatott átalakításokkal a magyar közigazgatás nem lett jobb, nem lett hatékonyabb, és nem lett olcsóbb sem, viszont az elmúlt évek jogalkotásának hatására az önkormányzati autonómia jelentősen csökkent, és romlott a közszolgáltatások minősége is.

Kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki a képviselők között az önkormányzatok szerepéről, helyzetéről.
Apáti István jobbikos képviselő úgy véli: MSZP-nek és a Fidesznek is a megvan a felelőssége az önkormányzatok mostani helyzetében. „Egyik kutya, másik eb” – fogalmazott.

Az MSZP-s Káli Sándor, Miskolc volt polgármestere arról beszélt, hogy az önálló városvezetők ideje lejárt, szerinte ugyanis a Fidesz olyan rendszert talált ki, amelyben csak „főbólintójánosokra” van szükség. Kifogásolta, hogy az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, egészségügyi intézményeket.

Az elmúlt húsz évben az állam folyamatosan lopakodott

A fideszes Kiss Attila erre reagálva erős túlzásnak nevezte, hogy a polgármesterekből bólogatójánosok lesznek, hogy nem lesz feladata a városvezetőnek. A fideszes Rácz Róbert pedig úgy véli: az állam és az önkormányzatok között húsz éve kialakult feladatmegosztás mára már nem működőképes. Szerinte az elmúlt két évtizedben az állam folyamatosan lopakodott kifelé ebből a rendszerből, most viszont végre tiszta vizet öntenek a pohárba, és meghatározzák az állam és az önkormányzat feladatait.

Az MSZP-s Nemény András a megyék szerepének kiüresítését vetette a kormány szemére, szerinte a megyéknek a jövőkben valóban fejlesztési szerepet lehetne adni. A fideszes Babák Mihály azt hangsúlyozta, hogy most kell helyretenni azt a kaotikus állapotot, amely hosszú évek alatt előállt. Úgy vélekedett, talán a szocialistáknak lelkiismeret-furdalásuk van, amiért ezt nem tették meg nyolc év alatt. Frakciótársa, Vígh László szintén az állam és az önkormányzat feladatainak szétválasztása mellett érvelt, szerinte a települések így tudnak igazán tervezni.