Németh Szilárd kedden a parlamentben napirend előtti felszólalásában közölte: a szolgáltatók együttműködési készségének hiányát és rezsicsökkentés-ellenes magatartását tapasztalva a fogyasztók érdekében törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
Ebben a már elfogadott 10 százalékos rezsicsökkentést a számlák végösszegének tekintetében törvényileg rögzítik, hogy „minden trükközést” kizárhassanak. Minden szolgáltatót köteleznek továbbá arra, hogy a rezsicsökkentés tényéről „számszakilag alátámasztva” tájékoztassák a fogyasztókat.
A fideszes képviselő a Fidesz–KDNP nevében a leghatározottabban visszautasította az ELMŰ-nek a rezsicsökkentéssel kapcsolatban minden fogyasztónak eljuttatott, szerinte „nyíltan politikai tartalmú” levelét, valamint közölte azt is: nem fogadják el a Főtáv napokban tett bejelentését sem, amely arról szólt, hogy a januári számla a 10 százalékos díjcsökkenés ellenére magasabb lehet, mert a hideg miatt nőtt a hőfogyasztás.
Hangsúlyozta, a fővárosi családok védelme érdekében nem mehetnek el szó nélkül az önkormányzati tulajdonú Főtáv bejelentése mellett sem, szerinte a Főtávnak ebben az esetben egy számításokkal alátámasztott indoklásban kellett volna tájékoztatnia a fogyasztókat. Németh Szilárd bejelentette továbbá: az ELMŰ levele és a Főtáv bejelentése kapcsán soron kívüli vizsgálatot kér a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól és a Magyar Engergiahivataltól.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában arról beszélt, hogy ellenzéki képviselők részéről és a magyar sajtóban is megjelentek azok a kifogások, hogy nem sávos az eddigi árcsökkentés, illetve miért van az, hogy például az úszómedencét fűtők számára is él a rezsicsökkentés. Szerinte ennek egyik oka az, hogy a 3,8 millió magyar háztartásnak nem jellemezője, hogy úszómedencét fűt, bár – mondta – kétségtelenül van néhány ezer ilyen család is az országban.
Az, hogy valakinek magas az áram- vagy a gázszámlája, nem szükségszerűen azt jelenti, hogy télikertet vagy jakuzzit fűt, hanem jelentheti azt is, hogy négy vagy öt gyereke van, vagy hogy a család által megörökölt házat nem tudta korszerűsíteni, szigetelni – tette hozzá.
Pál Tibor, az MSZP képviselője álságosnak minősítette a kormány rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedéseit, mert szerinte az nem igazságos, nem szolidáris és nem a rászorulókat támogatja. Bírálta, hogy a kormány megszüntette azt a szerinte korábban jól működő rendszert, amelyben a fővárosban és vidéken egy alapítvány az érintett közüzemi társaságok anyagi hozzájárulásából nyújtott támogatást a rászorulóknak a rezsiköltségekhez.
Fónagy János államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy sok százezer magyar családnál nem 2010 óta, hanem az elmúlt 6-8-10 évben szaporodott fel köztartozás. Szerinte Pál Tibor ugyan az elesettek védelmére hivatkozva mondta el felszólalását, de valójában azokat a szolgáltató társaságokat mentegeti, akik csak 2011-ben – például a villamosenergia-szektorban – 31 milliárdos forint profitot értek el.
Mint mondta, nem baj, ha a szolgáltatók profitot érnek el, de nem engedhető meg, hogy ennek az üzleti tevékenységnek minden terhét a lakosságra hárítsák. Hozzátette: ez társadalompolitikai és nem szociálpolitikai kérdés. Hangsúlyozta azt is: nem igaz, hogy ezek a szolgáltatók a profitjuk mérséklésével bármilyen működési bizonytalanságba kerülnek.
Tarnai Richárd KDNP-s politikus a járási rendszer bevezetése kapcsán arról beszélt, hogy az első két hónap alapján az önkormányzatoktól átvett okmányirodák tekintetében több mint 10 százalékkal nőtt a forgalom, vagyis egyre több ügyben és többen keresték meg az ügyfélszolgálatokat. Kiemelte, hogy ügyfélbarát nyitvatartást sikerült elérni, minden megyeszékhelyen van olyan okmányiroda, ahol reggel 8-tól este 8-ig lehet ügyeket intézni.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában részletesen beszámolt a járási rendszer kialakításáról és szintén külön sikerként értékelte a meghosszabbított nyitva tartás bevezetését.
Baráth Zsolt jobbikos képviselő a bentlakásos iskolák hálózatának kiépítése mellett érvelt felszólalásában, megjegyezve, hogy kizárólag szakmai alapon beszél a témáról, de „számolni kell ennek etnikai vonatkozásaival is”. Ugyanakkor hangsúlyozta: senkit nem áll szándékukban sem gyermekkorában, sem származása alapján kiszakítani a családjából, legfeljebb abból a környezetből, ahol a felzárkózás szinte lehetetlen számára.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: felmérések szerint a gyerekek felzárkózását a szegregált körülmények akadályozzák, az intézményes nevelés sem olyan kedvező számukra, mint a családban folyó nevelés. Hozzátette: jobban hisznek abban, hogy integrálva, a többi gyerekkel együtt kell nevelni őket.
