A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a kormányfő keményen képviseli azt az álláspontot, hogy az önkormányzati és állami tulajdonban lévő közműcégeknél a működési költség csökkentése a fedezete lehet a rezsicsökkentésnek. Lázár János leszögezte: az energiacégeket nem akarják sem kiszorítani, sem államosítani. Egy új egyezség megkötése a cél – tette hozzá, megjegyezve azt, hogy a korábbi üzleti modellnek vége van, és ha ezt nem veszik tudomásul, állnak a tárgyalások elébe, de nem államosítással, hanem tisztességes üzleti alkuval. „A profitot és a költséget igazítani kell az emberek fizetőképességéhez” – magyarázta.
Több pénz maradjon a háztartásoknál
Lázár János a héten a Reutersnek adott interjúban arról beszélt: tekintve, hogy jövőre parlamenti választások lesznek Magyarországon, a kormány energiaár-csökkentéssel akar kedvezni a választópolgároknak és az adóssággal terhelt háztartásoknak, hogy több pénz maradjon más kiadásaikra. A pénzpiaci mozgások kapcsán arra is kitért: a forint stabilitása fontosabb, mint hogy valutánk milyen erős az euróhoz képest; Lázár arról is beszélt, milyen pozíciót kaphat Varga Mihály.
Az újbóli rezsicsökkentés után egy család 7500 forint körüli összeget fog megspórolni majd havonta – vélekedett Rogán Antal a Hír TV Péntek8 című műsorában. A Fidesz frakcióvezetője még csütörtökön jelentette be: július 1-jétől meg kell valósulnia a víz-, a csatorna-, a szennyvíz-elvezetési, a szemétszállítási, a palackosgáz- és a kéményseprési díjak csökkenésének.
Kulcsfontosságú lépés volt
Kiváló üzletet kötött az Orbán-kormány az E.ON visszavásárlásával, amit a Mol kimutatásai is világosan alátámasztanak – derült ki abból az összegzésből, amelyet a Mol az MNO-nak juttatott el. A német energetikai cég körülbelül 1,2 milliárd eurót fizetett ki 2009 végéig, míg most az Orbán-kabinet sajtóhírek alapján körülbelül 800 millió eurót fizethet ki a gázüzletág visszavásárlásáért.
Egy amerikai tanácsadó cég elemzője szerint is kulcsfontosságú megállapodást kötött a kormány azzal, hogy visszavásárolta az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeit.
Simor ügyeskedése
Az interjú során Lázár János kritikával illette Simor András jegybankelnököt, aki szerinte nem tisztességes. Hangsúlyozta: aki a nemzeti bank élén áll, annak ügyelnie kell arra, hogy közmegbecsülés övezze. „Aki a jövedelmét adóoptimalizálás céljából offshore cégeken keresztül vezeti, azt én ügyeskedőnek tartom, és méltatlannak a jegybank vezetésére” – fogalmazott.
Szólt arról is, hogy az alkotmány és az alaptörvény szerint is a jegybanknak kötelessége együttműködni a mindenkori kormánnyal a gazdasági növekedés érdekében. „Simor András politikai értékítélet alapján válogatott az együttműködés minőségében és mélységében” – tette hozzá azzal, hogy szerinte hiba, ha a jegybankelnök politikai ízlés alapján dönti ezt el.
Sólyom Lászlóról
Lázár János Sólyom László volt államfővel szemben is kritikusan fogalmazott, azt mondta: „Sólyom László köztársasági elnök úrnak több minőségében is súlyos felelőssége van a rendszerváltás csődjében”. Azzal az újságírói kérdéssel összefüggésben, hogy a volt államfő bírálta a jogi alkotmányozás politikai alkotmányozás irányába történő elmozdulását és azt, hogy 2010 óta azért emelnek be egyes rendelkezéseket az alaptörvénybe, hogy kivonják azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól, a hatalom pedig a parlamenti többség, gyakorlatilag a kormányfő kezében összpontosul, Lázár János azt mondta Sólyom Lászlóra: „sértett ember”. Hozzátette: „személyeskedése nem méltó egy volt köztársasági elnökhöz”.
