Mesterházy Attila a Wall Street Journalnak (WSJ) adott interjújában 2015 elejére javasolja Magyarország belépést az euró előszobájának tartott ERM 2 rendszerbe. A méltányos tehermegosztás jelenlegi politikáján is változtatnának, ám az emiatt kieső bevételek pótlásáról már kevesebbet beszélnek – olvasható a Századvég legfrissebb elemzésében.
Mit ígért tehát Mesterházy a WSJ-interjúban? – tette föl a kérdést a politikaelemző intézet. Győzelmük esetén a szocialisták csökkentenék a bankadót, amitől a hitelkihelyezés növekedését várják. Felhagynának a multicégek „elleni háborúval”, amin valójában a szektorális különadók kivezetését/csökkentését lehet érteni. Az EU/IMF-megállapodás egyik alternatívájaként már 2015. január elsején csatlakoznának az euró előszobájának tekintett EMR 2 rendszerhez – állapította meg a Századvég.
A balliberális oldalon többen hozzák fel a növekedést gátló tényezőként a bankadó – szerintük magas – mértékét, amit hatalomra kerülésük esetén az EU-s szintre vinnének, ami csökkentést jelentene, így a Bankszövetséggel kerültek egy platformra – olvasható az elemzésben.
„Szintén keveset hallani arról, hogy a méltányos tehermegosztás polgári kormány által követett modelljének felborítása után, a bankoktól és a tőkeerős cégektől érkező válságadók helyett milyen kiadáscsökkentéseket, illetve adóemeléseket terveznének.” A Századvég szerint idekapcsolódik a válságadók kérdése is, hiszen ezek csökkentése vagy kivezetése akkora lyukat ütne a költségvetésen, amit szintén csak kiadáscsökkentéssel, vagy újabb adóemeléssel lehetne befoltozni.
Úgy látják, az MSZP olyat erőltet, amit senki sem kér Magyarországtól, ráadásul a régióbeli országok közül senki sem sieti el az euróhoz való csatlakozást. Az eurózóna perifériája recseg-ropog: Görögország, Ciprus, Portugália, Spanyolország és Írország a mentőcsomagokért cserébe jelentős lakossági megszorításokat hajtott végre – szerepel az elemzésben.
A 2004-ben csatlakozott uniós tagországok számára kötelező ugyan az euró bevezetése, ám arra csak a konvergenciakritériumok teljesítése esetén kerülhet sor. Az euró bevezetését Lengyelország és Csehország sem sieti el, Szlovákia esete arra pedig egyenesen arra emlékeztet, hogy az euró előnyei már elmúltak, míg annak árnyoldalai egyre érezhetőbbé válnak – vélekedik a Századvég. Ha Magyarország – az EMR 2-ben eltöltött legalább két év után – a baloldal tervei szerint az eurózóna részévé válna, úgy részesednie kell az euró megmentésének terheiből is.
A fönti ábra alapján valószínűsíthető, hogy hazánk GDP-je és lélekszáma alapján ez körülbelül 1-1,5 milliárd euró készpénzbefizetést és további 7-10 milliárd euró kötelezettségvállalást jelentene, aminek fedezetét valahonnan elő kellene teremteni – állapította meg a politikaelemző intézet. „A szocialista kormányok eddigi gyakorlata alapján a válasz sejthető: lakossági megszorításokat hozó újabb csomagokból, amelyek tetszenek ugyan a „piacoknak”, de rosszak az embereknek” – zárul az elemzés.
Az MNO számításai alapján az euróba való belépés eredményeként hazánk tehát körülbelül 9 milliárd euróval részesedne az euró megmentésének terheiből. A mai árfolyammal számolva ez azt jelentené, hogy a csecsemőktől az aggastyánokig személyenként körülbelül 261 ezer forintba kerülne a magyar lakosságnak a belépés.
