időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Polt: Úgy kell eljárni, mint az új Btk. megalkotásánál

PR
2013.02.09. 11:02

Szükség van új büntető perrendtartásra az eljárások hatékonyságának javítása érdekében, de nem szabad felforgatni a jogág kialakult rendszerét, bevált intézményeit.

A másfél évtizede elfogadott, majd pedig tíz éve hatályba lépett büntetőeljárási törvény nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és az új Btk.-val összefüggésben is szükség van új perrendtartásra, de alapvetően az új Btk. megalkotásához hasonlóan kell eljárni, megtartva a korábbi dogmatikai rendszert, ám a szükséges pontokon markáns újdonságokat bevezetve – mondta a legfőbb ügyész.

Ennek megfelelően indokolt lehet az eljárások hatékonyságának javítása, a gyorsítás és a bizonyítás egyszerűsítése. Például együttműködő tanú esetében a bűnüldöző hatóságoknak a jelenleginél több lehetőséget kell biztosítani, hogy a súlyos bűncselekmények felderítése érdekében kedvezményeket adhassanak egy kisebb súlyú cselekmény elkövetőjének.

Jelenleg a tárgyalásról lemondás esetén a jogszabály által lehetővé tett ügyészségi alku nem köti a bíróságot például a büntetéskiszabás körében, ami az együttműködő személyt a legjobban foglalkoztatja. Így kevésbé érdekelt abban, hogy segítse a hatóságok munkáját. Ezen szükséges változtatni – fejtette ki Polt.

A titkos információgyűjtés szabályainak áttekintése során a garanciák megőrzésével szintén a jelenleginél nagyobb lehetőségeket lehetne adni az ilyen eszközökkel szerzett bizonyítékok bíróság előtti felhasználására, mert ennek nehézségei miatt nemegyszer súlyos ügyekben marad el a felelősségre vonás – tette hozzá.

Polt az új Btk.-ról

A július 1-jén életbe lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) kapcsán Polt elmondta: a jogértelmezésben felmerülhetnek vitás kérdések, nyilvánvalóan ilyen lehet például a jogos védelem újraszabályozása, és miután egy kódexről van szó, több ilyen probléma is felvetődhet.

A Btk. szankciórendszerének színesítése mindenképpen üdvözlendő: a rövid tartamú elzárás, a jóvátételi munka vagy akár a sportrendezvényről való kitiltás intézménye olyan célzott joghátrány lehet, amellyel hatékonyabban reagálhat az állam az egyes elkövetők személyében vagy az egyes bűncselekményekben rejlő társadalomra veszélyességre – mondta Polt. Az új szankciók alkalmazhatóságával kapcsolatos aggályok kapcsán a legfőbb ügyész úgy vélekedett: a célok és az alapelvek a nemzetközi tapasztalatok szerint helyesek, azt pedig, hogy mennyire válnak majd be a gyakorlatban ezek a jogintézmények, az élet dönti el.

Életfogytiglan és gyűlöletbeszéd

A már évek óta létező tényleges életfogytiglani büntetés kapcsán Polt elmondta, egyetért ennek a büntetésnek a magyar jogrendbe való bevezetésével: szűk körben, de indokolt lehet bizonyos elkövetők végleges elszigetelése a társadalom védelme érdekében. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos ügyészségi gyakorlatra vonatkozó kérdésre Polt elmondta: a rasszizmus alapvetően társadalmi probléma. Büntetőjogi kezelését pedig nem könnyíti meg az, hogy korábbi alkotmánybírósági és táblabírósági állásfoglalás nyomán a véleménynyilvánítás szabadságának határa nagyon tág, ez az alapjog nagyon erős ma Magyarországon.

A jogalkalmazó, például az ügyészség akkor kerül nehezen megoldható helyzetbe, ha egyforma erejű alapjogok feszülnek egymásnak egy konkrét ügyben, ahogy ez a gyűlöletbeszéd megítélésénél a véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi méltósághoz való jognak az összeütközésekor történik. Ennek elkerüléséhez pedig arra van szükség, hogy a jogalkotó, a törvényhozás egyértelműen kijelölje a határokat, meghatározza a prioritásokat, amelyekhez a jogalkalmazónak mindenkor tartania kell magát – fejtette ki a legfőbb ügyész.

Önkényuralmi jelképek

Hozzátette: az önkényuralmi jelképek közül a vörös csillag esetében sajátos helyzet alakult ki Magyarországon, hiszen a strasbourgi bíróság több konkrét ügy kapcsán a szólásszabadság jegyében kimondta, hogy nem büntethető ennek a jelképnek a viselése, az Alkotmánybíróság évekkel ezelőtti döntése szerint viszont nem alkotmányellenes a szankcionálása. Az ügyészség ebben a helyzetben nem tehet mást, mint hogy a belső jog szabályaihoz igazodva jár el.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.