Életfogytiglan és gyűlöletbeszéd
A már évek óta létező tényleges életfogytiglani büntetés kapcsán Polt elmondta, egyetért ennek a büntetésnek a magyar jogrendbe való bevezetésével: szűk körben, de indokolt lehet bizonyos elkövetők végleges elszigetelése a társadalom védelme érdekében. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos ügyészségi gyakorlatra vonatkozó kérdésre Polt elmondta: a rasszizmus alapvetően társadalmi probléma. Büntetőjogi kezelését pedig nem könnyíti meg az, hogy korábbi alkotmánybírósági és táblabírósági állásfoglalás nyomán a véleménynyilvánítás szabadságának határa nagyon tág, ez az alapjog nagyon erős ma Magyarországon.
A jogalkalmazó, például az ügyészség akkor kerül nehezen megoldható helyzetbe, ha egyforma erejű alapjogok feszülnek egymásnak egy konkrét ügyben, ahogy ez a gyűlöletbeszéd megítélésénél a véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi méltósághoz való jognak az összeütközésekor történik. Ennek elkerüléséhez pedig arra van szükség, hogy a jogalkotó, a törvényhozás egyértelműen kijelölje a határokat, meghatározza a prioritásokat, amelyekhez a jogalkalmazónak mindenkor tartania kell magát – fejtette ki a legfőbb ügyész.
Önkényuralmi jelképek
Hozzátette: az önkényuralmi jelképek közül a vörös csillag esetében sajátos helyzet alakult ki Magyarországon, hiszen a strasbourgi bíróság több konkrét ügy kapcsán a szólásszabadság jegyében kimondta, hogy nem büntethető ennek a jelképnek a viselése, az Alkotmánybíróság évekkel ezelőtti döntése szerint viszont nem alkotmányellenes a szankcionálása. Az ügyészség ebben a helyzetben nem tehet mást, mint hogy a belső jog szabályaihoz igazodva jár el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!