A fejlesztési program, amelyet az ukrán–magyar határvízi együttműködés és Duna Régió Stratégia keretében valósítanak meg, árvízvédelmi töltések fejlesztését, árapasztó tározók építését, nagyvízi mederrendezést, valamint a felső-tiszai közös monitoring árvízi előrejelző rendszer kiterjesztését célozza a határ mindkét oldalán.
Az elképzelések szerint a program végleges változata júniusban kerülhet a magyar és ukrán kormánymeghatalmazottak elé, a jóváhagyás után kezdődhet el a fejlesztési programban előirányzott beruházások előkészítése, illetve a megvalósításhoz szükséges műszaki és pénzügyi tervek elkészítése.
Árvíz Nyugat-Magyarországon
Megfelelően felkészült a vízügyi, a védelmi igazgatási és a katasztrófavédelmi rendszer, rendelkeznek az árvíz elleni védekezéshez szükséges készletekkel, tervekkel, gyakorlatokkal, létszámmal, technikai eszközparkkal – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője február 27-én Salgótarjánban. Körmendnél közben tetőzött a Rába.
Csütörtöki közlés szerint tovább emelkedett a Principális-csatorna vízszintje a kiskanizsai városrészben. Murán továbbra is elsőfokú az árvízvédelmi készültség.
A találkozón a felek elfogadták a fejlesztési koncepciót. Medgyesy Balázs, a Duna Régió Stratégia kormánybiztosa elmondta: a beruházás kereteként szolgáló stratégia az Európai Unió magyar elnöksége alatt indult el, és az országhatárokon átívelő közös árvízi védekezést teszi lehetővé a Duna és mellékfolyói vízgyűjtőjének területén. A stratégiai program épít a már meglévő együttműködésre és tapasztalatokra, valamint részvételt biztosít a régió nem uniós tagállamainak az uniós árvízvédelmi együttműködésben.
A program magyar és ukrán oldalon összesen több mint húsz elemet tartalmaz – ismertette Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az eseményen. Magyar oldalon – a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) Program elképzelését folytatva – a töltések magasítását, a hullámterek rendezését és vízelvezető képességének helyreállítását tartalmazza a fejlesztési koncepció, amelyben figyelmet fordítanának a további víztározási lehetőségek feltárására, valamint az árvízi riasztó és előrejelző rendszer fejlesztésére.
Az elfogadott koncepció ukrán oldalon közel 30 kilométer hosszban töltésfejlesztései munkálatokat, valamint síkvidéki és hegyvidéki árapasztó tározók tervezését és építését tartalmazza. A négy tervezett tározó közel 100 millió köbméter vizet lenne képes befogadni, ami elősegíti az árvízszintek csökkentését a közös magyar–ukrán határszakaszon – ismertette Vologyimir Csipak, a Magyar–Ukrán Határvízi Bizottság kormánymeghatalmazott-helyettese, a Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság vezetője az eseményen.
