Az Egyesült Királyság határozati javaslatban szorgalmazza egy ilyen korai globális előrejelző rendszer létrehozását, ezt más országokkal együtt Magyarország is támogatja – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának illetékese. Az ilyen, vegyi úton előállított, tudatmódosító hatású anyagokból szinte minden héten jelenik meg új a piacon, s ezzel a problémával minden országban találkozni lehet – mutatott rá Kiss Norbert.
Mint kifejtette, az EU nem minden országa ért egyet teljes mértékben a kezdeményezéssel. Egyes országok úgy látják, hogy a rendszer a dizájnerdrogok „listázását” jelentené a büntethetővé nyilvánítás céljával, s nem támogatják ezt a javaslatot. Kiss Norbert hangsúlyozta: Magyarország álláspontja szerint nem a már bevizsgált szerek „listázásáról” lenne szó, hanem egyfajta korai előrejelző rendszerről, amely az újonnan felbukkanó szerek jelzésével jobb prevenciót tesz lehetővé. „A válasz nem a struccpolitika, hanem hogy kiállunk és megfogjuk egymás kezét” – fogalmazott.
Népszerű szerek vegyületeivel bővült a dizájnerdrogok visszaszorítását célzó rendelet úgynevezett C listája, amely a konkrét szerek mellett az alapvegyületeket tartalmazza – mondta Zacher Gábor toxikológus még tavaly novemberben.
Az elmúlt évben több mint 140 új drog jelent meg Európában, ami komoly kihívás elé állítja a szakembereket. Ma valójában „illegális emberkísérlet” folyik, hiszen az új drogok hatását a terjesztők sem ismerik, ezért gyakran a fogyasztóktól kérnek véleményt a szerekről.
Mint korábban beszámoltunk róla, az új nemzeti drogstratégia tervezete szerint a kábítószer-fogyasztás hirtelen növekedése már a kilencedik, tizenegyedik évfolyamokban megfigyelhető. Szakértők szerint az új stratégiában nagyobb hangsúlyt kell kapniuk az ifjúságot védő közösségi akcióknak, mert így csökkenhet az „új belépők” száma. Jogszabályban tiltanák meg a függőséget okozó szerek bármilyen formában történő reklámozását és népszerűsítését, továbbá fokozottan ellenőriznék a kábítószer-fogyasztást kedvező színben feltüntető internetes tartalmakat.
Kiss Norbert rámutatott: több más európai ország mellett Magyarország az elsők között hozott létre úgynevezett C listát. A szereknek a listára kerülésétől számítva egy év áll a hatóságok rendelkezésére ahhoz, hogy megvizsgálják, valóban történik-e visszaélés vele, s ebben az esetben büntethetővé tegyék a használatát, vagy az ellenkező esetben levegyék a listáról.
Az Európai Unión belül jelenleg is létezik egyfajta előrejelző rendszer – tette hozzá Müller Éva nemzeti drogkoordinátor. Mint elmondta, ez az EU Drog Monitoring Központja keretében működik. Magyarországon a Nemzeti Drog Fókuszpont, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) háttérintézménye az a szerv, amely tájékoztatást tud adni a megjelent szerekről, klinikai és társadalmi hatásaikról.
Kiss Norbert hangsúlyozta azt is: az államtitkárság terve az, hogy előtérbe állítsa azokat a társadalmi problémákat, amelyek a kábítószer-fogyasztáshoz vezetnek. Míg sok harmadik világbeli országban a tömeges szegénység ilyen társadalmi probléma, Magyarországon némely esetben az elszegényedés, máskor például a munkanélküliség áll a háttérben – fejtette ki. „Sok esetben a sport is lehet megfelelő válasz a fiataloknak a drog helyett, azt szeretnénk, hogy valódi szenvedélyük a sport legyen” – jegyezte meg Kiss Norbert.
