Míg tíz éve átlagosan évente öt új anyagot regisztráltak a hatóságok Európában, ma már hetente bukkannak fel eddig ismeretlen szerek. A jelenség visszaszorításért – a hagyományos kábítószereket jegyző listák mellett – hazánkban 2012-ben létrehozták a dizájnerdrogokat tartalmazó C listát. Bár fogyasztásuk – amennyiben a használót nem kapják rajta, hogy továbbadja – nem büntethető, az új szabályozás értelmében az e listán szereplő terméket árusító díler akár három év szabadságvesztéssel is sújtható. Ám a kereskedők már óvatosak, a C lista megjelenése óta főként az interneten vagy személyes ismeretség révén terjesztik a drogokat.
– Elképzelhető, hogy már az összes drogfogyasztás felét is kiteszik a dizájnerdrogok, bár egzakt felmérés erről nem készült – mondja Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatósága bűnügyi főosztályának kiemelt főreferense. A 2010-es úgynevezett mephedronbumm után viszont lépni kellett a hatóságoknak, így elindult a C lista létrehozásának jogalkotási folyamata.
A gyógyszertörvény egy szakaszának változtatása 2012 márciusában felhatalmazást jelentett az idevonatkozó kormányrendelet meghozatalára, amelyet a gyógyszertörvénnyel és az azóta hatályba lépett új büntetőjogi tényállással egyidejűleg akartak bevezetni. A kormányrendeletet ki kellett küldenie a magyar kormánynak Brüsszelbe az illetékes uniós bizottságnak, amely tavaly április elején adott zöld jelzést az új jogszabálynak. Ezzel párhuzamosan a büntető törvénykönyv is módosult egy új tényállással, ez a visszaélés új pszichoaktív anyagokkal. A C listára a rendelet alapján az új pszichoaktív anyagok kerültek fel, azaz a dizájner-, más néven legal high drogok.
A rendőrség által lefoglalt anyagok a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetbe kerülnek, az intézmény a vegyszerek kivizsgálása után javaslatot tesz az Országos Addiktológiai Centrumnak, amely több szerv véleményének a kikérését követően javasolja az illetékes minisztériumnak, hogy a szer felkerüljön a C listára.
– Jelenleg négy vegyületcsoport és csaknem ötven, egyedileg meghatározott anyag szerepel a lajstromon, ezek átlagban három-négy hónap után kerülhetnek fel a C listára. Rögzítettek a látnokzsálya mellett néhány természetes gombát, ezeket a szereket használják, létezik a kereskedelmük – közli Csákó Ibolya. Például az már most tudható, hogy amióta a Kati nevű szer felkerült a tiltólistára, jelentősen nőtt a visszaélés kábítószerrel kategória statisztikája. Az A-B listára kerülésnek van visszatartó ereje, eltűnnek a piacról a veszélyes szerek, a mephedront és kilenc leágazását sem lehet beszerezni tavaly március óta.
Zacher Gábor toxikológus ugyanakkor rámutat: a napi orvosi gyakorlat szempontjából nincs nagy jelentősége, mely vegyületek kerülnek fel a C listára, az azonos családba tartozó szerek hatása között ugyanis kevés az eltérés.
A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
