A polgármester – aki az előző választási ciklusban is a település első embere volt – azt mondta, hogy Joav Blum kezdettől fogva tájékoztatta őt nagyszabású turisztikai projektjének terveiről, de miután kérte annak bizalmas kezelését, csak közvetlen munkatársai tudtak róla. Hozzátette: a 2007-ben ötletszinten kezelt elképzelésről aztán vázlat- és látványterv készült, de 2008 tavaszán már egyre kevesebb információt kaptak. Ennek hátterében az áll – amint a vádiratból kitűnik –, hogy a beruházást a Pénzügyminisztérium Pest megyében nem támogatta volna, így kerestek és találtak a befektetők új helyet a Velencei-tónál.
Egy volt földhivatali vezető Joav Blum albertirsai földvásárlása kapcsán tanúvallomásában azt mondta: az esetében létrejött ajándékozási szerződés nem számított különlegesnek, mert akkoriban gyakran volt hasonló ügy, amikor egy-egy ingatlan kis hányadára szóló kontraktust kötöttek. A földhivatal nem vizsgálta a szerződés okát, csupán azt, hogy a megállapodás megfelel-e a követelményeknek – állította.
Mint a vádiratból ismert, Joav Blum vállalkozó Albertirsa és Pilis területén V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott segítségével úgy szerzett termőföldeket, hogy azok elenyésző hányadára színlelt ajándékozási szerződést kötöttek, és miután e tulajdoni hányadot bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, az ingatlanokat már mint tulajdonostárs megvásárolta.
A Központi Nyomozó Főügyészség a Sukoró-ügyként ismertté vált perben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédjét vádolják, ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják. A büntetőper május 15-én további tanúk meghallgatásával folytatódik.
